Wittner Mária a rendszerváltoztatás után, országgyűlési képviselőként is a forradalom egyik szimbóluma lett. Amikor a nők forradalmi szerepvállalására gondolunk, akkor elsősorban sebesültszállítóként, a forradalmárokat segítő-kísérő önkéntesekként gondolunk rájuk.
Nők a kivégzettek között: Tóth Ilona, akit ártatlanul akasztottak fel
Szép számmal akadtak rendkívüli női szereplői is az 1956-os forradalom és szabadságharcnak. Közülük például Tóth Ilona és Wittner Mária kivételes hősök voltak. Az 1956-os forradalom utáni megtorlásban hat nőt végeztek ki.
Tóth Ilona végzős orvostanhallgatóként a Péterfy Sándor utcai kórházban fáradhatatlanul mentette az 1956-os forradalomban megsebesülteket.
Sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az '56-os megtorlás során őt választották ki arra, hogy demonstrálják: értelmiségi nő is volt az „ellenforradalmárok” között.
Ekkor az ellene rendezett koncepciós perben azzal vádolták meg, hogy a kórházban két társával együtt megölte Kollár Istvánt, akit bújkáló ávósnak véltek. Ez azonban a történettudományi kutatások szerint nem volt igaz, és a kínzások, illetve pszichés ráhatás hatására ismerte be az általa el nem követett tettet. Tóth Ilonát 1957. június 27-én végezték ki.
Forradalom és barátság: Havrila Béláné és Wittner Mária története
Havrila Béláné és Wittner Mária a Corvin közben kötött életrenszóló barátságot. Mindketten fegyverrel harcoltak a forradalom eltiprására az országba betört és Budapestet ostromló szovjet inváziós erők ellen. Mindkét forradalmár nehéz sorsú asszony volt. Havrila Béláné édesapját nem ismerte, az édesanyja pedig menhelyre adta be tizenhárom éves koráig. Utána varrónőnek tanult, majd orsózóként, takarítónőként dolgozott, végül a Lámpagyár munkása lett.
1956. október 23-án is munkába indult, de a Margit hídnál csatlakozott a tüntetőkhöz.
A Corvin közben ismerkedett meg Wittner Máriával. A barátnők forradalmi szerepvállalása annyiban különbözött, hogy 1956. október 30-án Wittner Mária nem vett részt a Köztársaság téren, a pártház ostromában, míg Havrila Béláné igen.
A Köztársaság téri pártház elfoglalása után a vélt titkos börtönök felkutatásában vett részt; géppisztolyával belőtt a pártház pincéjében talált egyik nyílásba; ez lett a végzete. A kádári megtorlás során ugyanis mindenki szigorúbb elbírálás alá esett, aki ott volt a Köztársaság téren. Ez az eseménysor lett a Kádár-féle ellenforradalmi propaganda kiemelt eseménye, mivel itt vesztette életét Mező Imre, az MDP budapesti pártbizottságának első titkára, aki Kádár János egyik legjobb barátja volt.
