A forradalom idején azonban szerelmek is szövődtek, az egyik Bárány János csepeli munkás és Hajnal Klára között. Bárány János Csepelről csöppent a Tompa utcai fegyveres harcba, pedig csak kenyérért jött be a városban. Aztán a Tompa utca 10-es számú házban talált menedéket, ahol Hajnal Klára családja élt. – A nő 1991-es visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Klára mindenhova követte Jánost. Együtt akarták elhagyni az országot, de a határon elfogták őket. Aztán kiszabadultak, majd 1957-ben Jánost ismét elfogták és kivégezték. Ám Klára mindvégig kitartott mellette – jegyezte meg Tóth Eszter Zsófia. A forradalom ismertebb nőalakjai közül Wittner Mária élte túl ’56 borzalmait, bár a megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, s 1970-ben szabadult a börtönből. Érdemes még szót ejteni a december 4-i asszonyok tüntetéséről is – hangsúlyozta a történész. A forradalom egy hónapos leverésének évfordulóján sok ezres tömeg vonult végig többek között Budapest, Miskolc és Salgótarján utcáin, hogy így demonstráljanak.
A 1956-os forradalomban és szabadságharcban 229 embert végeztek ki, de a valóságban ez jóval több, körülbelül ezer ember lehetett. Lapunk kérdésére Tóth Eszter Zsófia kifejtette, a forradalom gyermek áldozatairól ugyan nincsenek pontos adatok, ám a polgári áldozatok között voltak gyerekek is. Az 1956 utáni megtorlás mintegy harmincezer embert érintett közvetlenül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!