Oroszország egyre nyíltabban üzen a Nyugatnak, harmadik világháborúval fenyegetnek

Oroszország egyre nyíltabban üzen a Nyugatnak: ha a konfliktus Ukrajnában tovább eszkalálódik, Moszkva nem fog habozni a legvégső eszközeihez nyúlni. A nukleáris fegyverek bevetéséről szóló figyelmeztetés a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban egyelőre inkább retorikai eszköz, mintsem valós fenyegetés.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Mandel Ngan Forrás: AFP

Harmadik világháborúval fenyeget Moszkva? Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes elnöke többedjére élesen bírálta a nyugati országokat, és figyelmeztetett, minél több pénzt és fegyvert küld a Nyugat Kijevnek, annál nagyobb területeket fog megszerezni Oroszország.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi vezetője, jelenleg az ország biztonsági tanácsának alelnöke. Fotó: Szputnyik/AFP/Jekatyerina Stukina

Eközben Zelenszkij sem törekszik a békére, lépései látszólag inkább a konfliktus elhúzására irányulnak. Az ukrán elnök nemrégiben kijelentette, hogy mindent meg kell tenni az orosz agresszió legyőzéséért, és a Nyugatnak további fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának.

Ez a háború további eszkalációját vetíti előre. Az ukrán elnök szavai nem a tárgyalóasztal felé terelik a konfliktust, hanem a háború elhúzódását, vele együtt a világháborús veszély árnyékát hozza közelebb.

Szergej Lavrov szeptemberben New Yorkban megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút. Az orosz diplomácia vezetője szerint a NATO és az EU túllépett a közvetett támogatáson, és most már közvetlenül részt vesznek a háborúban. A kérdés az, hogy Moszkva és Putyin türelme meddig terjed, és mikor jöhet egy igazán véres válaszcsapás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök. Fotó: AFP/Alekszej Babuskin

A feszültség nem csak diplomáciai szinten érzékelhető: a nyílt katonai műveletek és az ukrán mélységi csapások fokozódása komoly aggodalomra ad okot.

Ez a konfliktus sok szempontból nem egy átlagos államok közötti háború és az orosz agresszió ellenére Moszkva célja nem Ukrajna elpusztítása, hanem egy olyan rendezés kialakítása, amelyben a háború után az ukrán lakosság jelentős része elfogadja azt a helyzetet, amit az orosz vezetés ki akar alakítani

– mondta el lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

Ez Ukrajna jelenlegi területének nagymértékű megszállását jelentené, de nem látni olyan lépéseket az orosz vezetés részéről, amelyek a lakosság megtörésére, közvetlen támadására irányulnának

– tette hozzá.

A szakértő arról is beszélt, hogy az orosz fél eddig több olyan célpontot nem támadott, amelyek háborúban logikus célpontnak szoktak minősülni.

Idetartoznak a politikai-közigazgatási intézmények, a kettős felhasználású infrastruktúrák közül a közlekedési infrastruktúrák, hidak és számtalan egyéb olyan terület, amelyet nem ért orosz támadás

– mutatott rá Somkuti Bálint.

A szakértő szerint az ukrán mélységi támadásokra egy esetleges komolyabb orosz válaszcsapás vélhetően nem nukleáris csapás lesz, mert ilyet csak nukleáris támadásra megtorlásul lehet a nemzetközi jog alapján alkalmazni, illetve ennek rossz visszhangja lenne az orosz szövetségesek körében is.

Ezért én azt gondolom, hogy amit látni fogunk, az az ukrán politikai vezetés elleni támadások fokozódása, illetve az ukrán infrastruktúra elleni sokkal célzottabb, sokkal közvetlenebb csapások lesznek, ha ezek az ukrán támadások olyan szintet érnek el, amik már nagy problémákat okoznak az orosz vezetésnek

– figyelmeztetett.

The oil and fuel depot in Russian occupied Shakhtars'k, Donetsk region, was hit earlier this evening by Ukrainian drones. Loud explosions were recorded and a large fire was seen burning at the site. Geolocated at 48.03459345256594, 38.50661617607702 pic.twitter.com/aCanB8Ku7d

— raging545 (@raging545) November 2, 2025

A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy a nukleáris fegyvereknek több fajtája van (harctéri, stratégiai és hadászati), de egy hátországot érő támadásra nem lehet egy harctéri fegyverrel válaszolni.

Amíg nem olyan fokú az ukrán fenyegetés, amely ténylegesen az orosz állam létét fenyegeti, addig hadászati fegyverekkel nem lehet válaszolni. Ami erre várható, az az ukrán gazdaságra, az ukrán vezetésre és az ukrán lakosságra fokozódó nyomás növelése. Ennek a része, hogy olyan célpontokat is támadhatnak, mint például a gátak, a vízszolgáltatás vagy éppen az energetikai rendszerek. A harcias nukleáris megnyilatkozások ezért inkább a retorika részét képezik

– összegezte Somkuti Bálint.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)