Ezért nem enged Zelenszkij a háborúból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre határozottabban követel újabb fegyvereket a Nyugattól, miközben a béketárgyalások lehetősége helyet hosszú évekre biztosítaná be magának az európai támogatást. A brüsszeli EU-csúcs után ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további katonai és pénzügyi segítségre van szüksége. Miközben nyilatkozataiban a békét hangoztatja, lépései a háború folytatását segítik elő. Seremet Sándor szakértő lapunknak rámutatott, a háborús retorika mögött belpolitikai kényszerek húzódnak: Zelenszkijnek csak egy felmutatható eredmény adhat esélyt a politikai túlélésre.

2025. 10. 29. 10:59
Zelenszkij és von der Leyen Fotó: YVES HERMAN Forrás: POOL
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zelenszkij nem törekszik a békére, lépései inkább a konfliktus elhúzására irányulnak. Legutóbbi Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy mindent meg kell tenni az orosz agresszió legyőzéséért, és a Nyugatnak további fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának. Ezzel ismét bizonyította, nem a béke vagy kompromisszum irányába mozdul, hanem inkább a háború folytatását és kiterjesztését képviseli.

Volodimir Zelenszkij (Fotó: STR / Ukrainian presidential press-ser)
Volodimir Zelenszkij (Fotó: STR / Ukrainian presidential press-ser)

Zelenszkij nyilatkozatai részben a belpolitikai helyzet tükrében is értelmezhetők. Több megfigyelő – Ukrajnán belül és kívül egyaránt – felveti, hogy a háborús retorika politikai hatalmának meghosszabbítását is szolgálhatja. A brüsszeli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón Zelenszkij szintén további fegyvereket és pénzügyi támogatást kért a Nyugattól, különösen a fegyvergyártás bővítéséhez. Mint ismert, az Egyesült Államoktól továbbra is a Tomahawk rakéták leszállítását várja.

A fegyvervásárlás paradox módon a tárgyalás feltétele

Volodimir Zelenszkij háborús politikáját gyakran az elhúzódó konfliktus összefüggésében értelmezik. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának szakértője szerint az ukrán elnök helyzetét ennél árnyaltabban kell értelmezni. Rámutatott: Zelenszkij ma már nem utasítja el a tárgyalás lehetőségét, ugyanakkor politikai és stratégiai kényszerek határozzák meg, meddig mehet el a kompromisszumokban.
Seremet hangsúlyozza, hogy Zelenszkij retorikája mérséklődött, és egyre inkább felismeri a tárgyalásban rejlő potenciált. Mint mondta:

Volodimir Zelenszkij eddigi megnyilvánulásaiból látható, hogy a tárgyalást mint lehetőséget önmagában nem utasítja el, sőt korábbi álláspontjához képest jóval mérsékeltebb nyilatkozatokat lehet hallani tőle.

A szakértő szerint ma már az ukrán elnök akár a frontvonalak mentén történő „háborús befagyasztást” is elfogadhatónak tartaná.

Ez a pragmatikus irányváltás azonban nem jelent feltétlenül valódi béketárgyalást. Seremet úgy látja, hogy Kijev és a nyugati fővárosok a befagyasztást is csak a nyomás fenntartásával tudnák elképzelni:

Zelenszkij és az őt támogató fővárosok elképzelése szerint a tárgyalások a háború befagyasztását kellene hogy elérjék úgy, hogy ezután nem gyengülne a nyomás Oroszországon.

A probléma éppen ebből fakad: a felek kizárólag saját narratívájukon belül hajlandók gondolkodni.

Kijev egyelőre csak arról hajlandó tárgyalni, ami saját elképzeléseinek megvalósulásához vezet – ugyanilyen állásponton van a Kreml is.

Ez a kölcsönös rugalmatlanság pedig nemcsak a közvetlen tárgyalásokat bénítja, hanem az orosz–amerikai egyeztetések lehetőségét is korlátozza.

A szakértő szerint Zelenszkij belső politikai motivációi is meghatározók.

Zelenszkijnek a háborút kézzelfogható, felmutatható győzelemként értékelhető eredménnyel kell lezárnia, ha a háború után kiírásra kerülő választásokon indulni és nyerni akar.

 Csakhogy – mint Seremet rámutat –

jelenleg, az orosz (és részben az amerikai) feltételek mellett erre nemigen mutatkozik esély.

Seremet szerint a katonai erő fenntartása nemcsak stratégiai, hanem pszichológiai feltétel is: ha Ukrajna teljesen kifogyna fegyverekből és védelmi képességekből,

Oroszország nem lesz érdekelt tárgyalni, ugyanis ebben az esetben úgy dönthet, hogy katonai úton rendezi a konfliktust, tényleges katonai vereséget mérve Ukrajnára.

Az interjú végkövetkeztetése világos:

A fegyvervásárlás valóban elhúzza a háborút, mindazonáltal szükséges ahhoz, hogy egyrészt Ukrajna állva maradjon, másrészt pedig, hogy Oroszországban ne merüljön fel a katonai megoldás érvényesítése.

 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.