Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Zelenszkij reményeit szíthatja fel, hogy Washington az amerikai fegyverszállítások – köztük Tomahawk cirkálórakéták és Barracuda típusú lőszerek – szállítását is fontolgatja Ukrajnának. Bár végső döntés még nem született, már pusztán a lehetőség is drámai eszkalációt jelentene az orosz–nyugati konfrontációban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utóbbi hetekben egyre harciasabb nyilatkozatokat tesz. Korábban azzal fenyegette meg Oroszország vezetését, hogy ha Moszkva nem hagyja abba a háborút, „a Kreml tisztviselőinek tudniuk kell, hol található a legközelebbi óvóhely”.
Ez a kijelentés sokak számára nem más, mint a sarokba szorított vezető kétségbeesett, irreális fenyegetőzése – amely ugyanakkor óriási nemzetközi kockázatokkal járhat.
Az ukrán elnök az ENSZ-közgyűlésen is arról beszélt, hogy „mindent be kell vetni” az agresszor legyőzéséért, és ha ehhez fegyverek szükségesek, akkor a Nyugatnak biztosítania kell azokat. Ezzel Zelenszkij világossá tette: nem a béketárgyalások, nem a kompromisszum és nem a tűzszünet érdekli, hanem a háború kiterjesztése és elhúzódása.
Az ukrán elnök kijelentéseit a belpolitikai kontextus is magyarázza. Zelenszkij legitimitása hónapok óta vitatott, hiszen a háborúra hivatkozva nem tartották meg az esedékes választásokat. Egyre több ukrán és külföldi megfigyelő veti fel: vajon nem inkább saját hatalmának meghosszabbítása érdekében folytatja-e ezt a háborús retorikát?
A lapunknak korábban nyilatkozó szakértő szerint nem csak önmagában a választások elhalasztása a gond, hanem az ukrán demokrácia egyéb, régóta fennálló problémái is.
Az önmagában, hogy háborús helyzetben nem tartanak választásokat, ez még nem azt jelenti, hogy az illető ország nem demokratikus. Más kérdés, hogy az ukrán demokráciával számtalan egyéb probléma is van, a korrupciótól kezdve a kisebbségek elnyomásáig.
A valóság az, hogy az ukrán nép szenvedése napról napra nő, a fronton újabb ezrek esnek el, az ország gazdasága romokban hever, a brutális kényszersorozások mindennaposak, közben az elnök ahelyett, hogy a béke útját keresné, újabb és újabb országokat próbál belerángatni a konfliktusba.
Az amerikai hírszerzési támogatás és a nagy hatótávolságú rakéták esetleges átadása egyértelműen új szintet jelentene a háborúban.
Moszkva többször figyelmeztetett: minden olyan nyugati katonai segítség, amely közvetlen oroszországi célpontokat érint, a konfliktus kiszélesítését, vagyis a háború eszkalációját jelenti.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint az amerikai fegyverek sem változtatnák meg a háború menetét de Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzja jelezte: Moszkva választ fog adni, ha az Egyesült Államok Tomahawk rakétákkal látja el Kijevet.
A Nyugat előtt most egyértelmű kérdés áll: követi-e Zelenszkijt a háború újabb mélységeibe, vagy végre felismeri, hogy az eszkaláció nem békéhez, hanem globális katasztrófához vezet.
Egyre több elemző figyelmeztet: ha Kijev valóban jelentősen belső oroszországi célpontokat támadna amerikai és NATO-hírszerzés segítségével, az olyan lépés lenne, amely Oroszország számára a Nyugat közvetlen hadviselő félként való elismerését jelentené.
Ez pedig már nem „csak” az ukrán háborúról szólna, hanem egy új világháború rémét vetítené előre.
A magyar kormány kezdettől fogva következetesen képviseli: a háborút nem fegyverekkel, hanem tárgyalásokkal kell lezárni.
Orbán Viktor miniszterelnök többször világossá tette, hogy Magyarország nem kíván belesodródni a konfliktusba, és a béke megteremtését tekinti az egyetlen reális célnak.
Miközben a Nyugat a háború kiterjesztésében látja a megoldást, Budapest továbbra is a béketárgyalások azonnali megkezdését sürgeti – mert minden egyes nap, amikor a fegyverek ropognak, újabb életek vesznek el.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)
Babis győzelme borítékolható, de valószínűleg koalíciós kormány alakulhat.
Jövő héten újabb bizalmatlansági indítványról szavaz az Európai Parlament.
A szász város lakosságának 13 százaléka külföldi.
A Ryanair vezérigazgatója keményen bírálta az EU-t.
Babis győzelme borítékolható, de valószínűleg koalíciós kormány alakulhat.
Jövő héten újabb bizalmatlansági indítványról szavaz az Európai Parlament.
A szász város lakosságának 13 százaléka külföldi.
A Ryanair vezérigazgatója keményen bírálta az EU-t.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kicsúsznak Magyar Péter lába alól a Tisza-szigetek.
Valójában a Tisza egy médiajelenség, amibe mindenki azt lát bele, amit akar.
A baloldali csatorna szerkesztője a hétvégén esedékes csehországi választások előzetes esélylatolgatásában arra a következtetésre jutott, ami a magyar kormány politikáját támasztja alá.
Bemutatjuk Lajost, aki Juhász Péter szerint szavahihető, hiteles forrás.
Jövő héten újabb bizalmatlansági indítványról szavaz az Európai Parlament.
Drámai figyelmeztetést fogalmazott meg az államfő.
A szász város lakosságának 13 százaléka külföldi.
ELEMZŐI HANGERŐ – A botrányos ügyek és eszement álhírek az ellenzékről állítják ki a bizonyítványt.
Tegyék próbára tudásukat ezzel a kvízzel, és derítsék ki, mennyire ismerik nemzetünk nagy újítóit!
A Ryanair vezérigazgatója keményen bírálta az EU-t.
Az invázió kezdete óta már több mint 7000 ukrán állampolgár térhetett haza a fogságból.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
