Zelenszkij kapaszkodik a háborúba: a választás elmaradása a hatalom záloga?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosságra hozta, milyen feltételek teljesülése esetén írná ki a választásokat, és azt is jelezte, hogy indulna a megmérettetésen. Mindeközben azonban egyre erősebben merül fel a kérdés: mennyiben tekinthető ma legitimnek Zelenszkij hatalma? Mi indokolja, hogy a háborús helyzetre hivatkozva halogatja a voksolást – pusztán a fronthelyzet, vagy attól tart, hogy elveszítheti pozícióját? Milyen demokrácia az, ahol nincs választás? A témáról Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója osztotta meg szakértői véleményét.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: INA FASSBENDER Forrás: POOL

Ahogyan arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Volodimir Zelenszkij a Fox Newsnak adott interjúban elmondta, hogy az ukrajnai választások csak akkor tarthatók meg, ha garantálható a biztonság, s a nemzetközi partnerek támogatása. Az elnök szerint a voksolás a polgárok védelmét és nemzetközi megállapodásokat egyaránt feltételez. A Verhovna Rada elnöke ugyanakkor kijelentette: választás csak a háború befejezése után lehetséges.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Emellett maga Volodimir Zelenszkij is többször világossá tette: amíg tart a háború, Ukrajnában nem lesznek választások. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzetnek elmondta, ez önmagában még nem példa nélküli a történelemben, hiszen háborús helyzetben más országokban is elhalasztották a voksolást. A valódi próba azonban az lesz, ha a front elcsendesedik – például egy tartós tűzszünettel –, vajon Zelenszkij akkor kiírja-e a választásokat. 

A szakértő rámutatott, ha fegyvernyugvás lesz, de mégsem hirdetnek voksolást, az már komoly belső és külső nyomást eredményezhet Zelenszkijre.

Siklósi Péter szerint a háború végét illetően sem egyértelmű, mit tekintenek majd lezárásnak.

Nem mindegy, hogy egy jogilag érvényes békeszerződésről vagy csupán egy tartós tűzszünetről beszélünk. Az utóbbi sokkal valószínűbb, de kérdés, hogy ilyen körülmények között kiírnának-e választásokat

– mondta.

Siklósi Péter szerint nem önmagában a választások elhalasztása a gond, hanem az ukrán demokrácia egyéb, régóta fennálló problémái is.

Az önmagában, hogy háborús helyzetben nem tartanak választásokat, ez még nem azt jelenti, hogy az illető ország nem demokratikus. Más kérdés, hogy az ukrán demokráciával számtalan egyéb probléma is van, a korrupciótól kezdve a kisebbségek elnyomásáig.

Az elemző arra is rámutatott, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése óta lassan, de folyamatosan csökken, még úgy is, hogy az ukránok többsége továbbra is a védekezés jelképeként tekintenek rá. Ugyanakkor egy békekötés az oroszokkal súlyosan sérthetné ezt a képet, így a harc folytatódása a politikai túlélés záloga is lehet számára. Zelenszkij számára ezért gyakorlatilag saját hatalmi érdeke, hogy ez a háborús helyzet folytatódjon.

Az elemző azt is kiemelte, hogy azonkívül, hogy lesznek-e választások, az is fontos kérdés, hogy van-e olyan politikai szereplő, aki alternatívája tud lenni Zelenszkijnek.

Az elemzői konszenzus az, hogy Ukrajnán belül jelen pillanatban nincs ilyen. Ugyanakkor a legesélyesebb kihívója Zaluzsnyij tábornok, aki korábban a hadsereg parancsnoka volt és jelen pillanatban Londonban nagykövet. Nyilván szándékosan távolította el minél messzebbre Zelenszkij a potenciális kihívóját

– fejtette ki Siklósi Péter, hozzátéve Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter szintén Londonban jelent meg, ahol a háború lezárását és tárgyalásos megoldást sürgetett. A kutató szerint figyelemre méltó, hogy Kuleba éppen a brit fővárosban jelent meg, ami arra utalhat, hogy a jövőben esetleg egy Zelenszkijjel szembeni politikai alternatíva kialakítása is körvonalazódhat.

Навіть якщо це складно за Конституцією, – Зеленський вказав, за яких умов можливі вибориhttps://t.co/b3QWwzcTua

— 24 канал (@24tvua) September 24, 2025

Siklósi Péter kiemelte Zelenszkij egyértelműen azt mondja, hogy azért nem írja ki a választást, mert nem lehet biztonságosan megtartani egy olyan országban, amelyik folyamatosan rakéta- és dróntámadások alatt áll. A szakértő hozzátette, ebben van némi igazság, hiszen tényleg folyamatos támadás alatt áll. Ugyanakkor nagyon valószínű – amint azt Zaluzsnyij tábornok eltávolítása is mutatja –, hogy a saját hatalmát is félti Zelenszkij. Tehát

számára a háború folytatása a politikai túlélésének is a záloga

– erősítette meg a szakértő.

Siklósi Péter szerint mindezek fényében a legfontosabb kérdés az marad, hogy a harcok csillapodása után kiírják-e a választásokat. A szakértő úgy fogalmazott, ha tűzszünet lesz és mégsem hirdetnek voksolást, az már egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy Ukrajnában a demokratikus normák súlyosan sérülnek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)