Orbán: A spekulánsokra helyezzük a terheket

Földügyekben a francia és az osztrák példa a követendő, Schiffer András választási beszédet mondott, Tóbiás József Ópusztaszeren kalandozott. Orbán Válaszolt az ellenzéknek.

A parlament hétfői interpellációs szakaszában Orbán Viktor miniszterelnöknek több ellenzéki kérdésre is válaszolnia kell. Harangozó Tamás szerint – aki először szólalt föl az ellenzék soraiból – a miniszterelnök a nyolcvanas években még a szabad választásokért küzdött, míg a mostani Fideszből tekintélyelvű alakulat lett. Szerinte Orbán beteges vonzalmat érez a posztkommunista diktatúrák iránt. Úgy látja, a regisztrációval a választás szabadságát korlátozza a kormány, a miniszterelnök számára a hatalom megtartása a fontos.

Orbán viszonválaszában úgy fogalmazott, nincsen könnyű helyzetben, mivel szokatlan, hogy a kérdéseket személyes sértegetésekre használják föl. – Nem erre találták ki ezt a házat, és nem ezért küldtek ide az emberek – tette hozzá. „A nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták azt, mint például az Ön párttársai.” „A diktatúra nem az égből ereszkedett alá”, majd úgy fogalmazott: kikéri magának, hogy egy volt pártállami alakulat utódja oktassa demokráciáról és szabadságról.Harangozó szerint Orbán megerősítette, hogy csak annyi baja volt a korábbi rendszerrel, hogy nem ő ült Kádár székében. A miniszterelnök minderre úgy reagált, hogy nem oktatott ki senkit, majd jelezte, amikor „Ön a miniszterelnököt sértegeti, akkor a mögöttünk álló választókat sérti meg”.

Orbán: A francia és az osztrák példát követjük

Z Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy vásárolhat-e külföldi földet Magyarországon. „Fenntartja-e ezt a korábbi állítását a földtörvény ismeretében?” – kérdezte a radikális képviselő, hozzátéve: „A tervezetben le van írva, hogyan juthat külföldi földhöz?” Orbán Viktor elmondta: kijelentését fenntartja, hiszen a törvénynek ez a célja, és alkalmas is erre, hogy megvalósítsa ezt. Megjegyezte: a jogi lehetőség fennáll a földvásárlásra, ám valójában lehetetlen lesz, hozzátéve: ugyanaz a mechanizmus érvényesül majd hazánkban, mint Franciaországban vagy Ausztriában.

A jobbikos képviselő a viszonválaszában úgy fogalmazott: szerinte a törvény erre nem elég, például a dunántúli zsebszerződéseket és a nyugati földvásárlók térnyerését konzerválja. Orbán viszonválaszában elmondta, hogy tanulmányozza át a javaslatot, mert abban benne van: a korábban megkötött zsebszerződéseket lehetetlenné teszi majd az új földtörvény.

Schiffer választási beszédet olvasott föl?

Schiffer András szerint a miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az LMP ki akarja szorítani a magyar cégeket a közbeszerzési piacról. Szerinte a közbeszerzési eljárások nyertesei nem magyar cégek és a kormány a külföldieket részesít előnyben. Orbán viszonválaszában úgy fogalmazott, hogy kevesli a magyar cégek nyertes pályázatait a közbeszerzések területén. Végre van egy olyan helyzet Magyarországon, hogy valaki képes nemzetközi versenyben nyerni a külföldi cégekkel szemben – tette hozzá. Schiffer szerint a kormány kurucul beszél és labancul cselekszik, ott folytatják, ahol a korábbi kabinet abbahagyta. – Mi 2014-ben egy olyan fordulatra készülünk, amely a belföldi tőkeképződést segíti, valamint megvédjük a magyar munkavállalókat a kiszolgáltatottságtól – tette hozzá. – Majdnem komolyan vettem, amit most mondott, de csak egy 2014-es választási beszédet olvasott föl – reagált minderre a miniszterelnök.

Orbán: Bőrnadrág és laptop

Az ellenzéki kérdéssorozat Tóbiás Józseffel folytatódott. Az MSZP képviselője a miniszterelnök ópusztaszeri beszédéből idézett, majd Orbán egy 1992-es felszólalásából olvasott fel egy idézetet. – Mi motiválja, hogy elsüllyedt világokat élesszen újjá a 21. század elején? – tette föl a kérdést Tóbiás.
Orbán úgy felelt: többek között a bajor modellt kell követni, ahol természetes a bőrnadrág, miközben a világ legmodernebb autóit gyártják, és otthon mindenkinek van laptopja. A miniszterelnök ezt követően pontosan felolvasta a Tóbiás által idézett mondatot. Tóbiás szerint a modernséghez a tisztelet is hozzátartozik. Az a hagyomány, ami nem egyesíti a magyarságot, csupán a jelenlegi hatalom érdekeit szolgálja. Kár, hogy megint gyalázkodásba torkollott ez a felszólalás – reagált a miniszterelnök. Nagyon fontos kérdés, hogy a mindenkori miniszterelnök megnevezhet-e olyan jelképeket, amelyeket sokan magunkénak éreznek, de nem mindenki. „Lehet, Önt a turul idegesíti, de lehet, másoknak a lelkét fölemeli.” – A tisztelet kultúrája nevében olyan eseményekre is elmegyek, amely csak az ország egy része számára fontos – fogalmazott a miniszterelnök.

A halálbüntetés is szóba került

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője a halálbüntetés kapcsán kérdezte a miniszterelnököt, kérve, hogy folytasson le az Országgyűlés egy tabumentes vitát a felvetésről, mert a radikálisok szóvivője szerint Magyarországon nem lett rend a kormányváltást követően, szerinte a helyzet tovább romlott, és úgy látja: a társadalom szubjektív valóságérzete a nullával konvergál. – Tudjuk, hogy a Fidesz és a keresztény egyházak is megosztottak a kérdésben – tette hozzá. Mirkóczki szerint semmilyen nemzetközi szerződés nem zárhatja ki azt, hogy az idősek, gyermekek és nők védelmében mindent megtegyen egy ország. Orbán Viktor arról beszélt, hogy nem tud olyan szigorú törvényi szabályozást, amelynek hatására nem követnek el majd brutális bűncselekményeket. Hozzátette azt is: az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor aláírtuk az alapjogi chartát, amely ki is zárja ezt.

Vágó azt kérdezte, hogy ki áll a spekulánsok oldalán

Az európai tranzakciós adó a tőkepiaci mozgásokat adóztatja, míg Magyarországon a bankok egyszerűen továbbhárítják azt az ügyfelekre – kezdte felszólalását az LMP-s Vágó Gábor. Az ökopárt két éve követeli a spekulánsok megadóztatását. – Ki áll a spekulánsok oldalán? – tette föl a kérdést Vágó. A miniszterelnök minderre úgy reagált, hogy egyetért az LMP felvetésével. Orbán kifejtette: a hazai tranzakciós illeték esetében is a spekulánsokra helyeznek terheket. Ezzel egy időben csökkentik a munkát terhelő adókat, míg növelik a pénzügyi rendszert érintő adókat – fogalmazott a miniszterelnök. Az LMP politikusa szerint a fő kérdés, mikor csatlakozunk ahhoz a tíz uniós országhoz, amelyek bevezették a tranzakciós illetéket. Úgy látja, érdemi költségvetési tervezés nem folyik, ezért kell minden pénzügyi mozgást megadóztatni. Orbán emlékeztette Vágót arra, hogy a tranzakciós illeték igazi célja, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet végre tudják hajtani. Az áthárítás kapcsán elmondta: a bankadót sem hárították át az ügyfelekre. Nem csatlakozunk a francia–német tranzakciós illetékhez, mivel azok bevételei Brüsszelbe kerülnének, és nem a hazai költségvetést gyarapítanák – zárta szavait a miniszterelnök.

Szávay István, a Jobbik képviselője azt kérdezte Orbán Viktortól: szándékában áll-e a kormánynak az, hogy esetleg ösztönözze vagy rászorítsa azokat a magyar, részben állami tulajdonban lévő cégeket – példaként a CBA-t az OTP-t és a Molt említette –, hogy a szomszédos országokban rendelkezzenek magyar ügyfélszolgálattal és használjanak magyar feliratokat. A miniszterelnök viszonválaszában elmondta, hogy noha örömteli, hogy vannak olyan magyar cégek, amelyek a határokon túl is versenyképesek, de a kormánynak nincs arra eszköze és módja, hogy bármilyen utasítást adjon nekik. A kormányfő úgy fogalmazott: a képviselőknek viszont van eszközük arra, hogy befolyásolják ezeket a vállalatokat.

Többek közt a családi csődvédelem lehetőségéről, az oktatási és szociális intézmények állami kézbe adásáról, az október 23-i megemlékezésekről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az Országgyűlés a határozathozatalok között elfogadta a házszabály módosítását, ezzel a képviselők megteremtették a lehetőséget a költségvetés főszámainak módosítására. Döntöttek arról is, hogy húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje.