Az egyetemi tanár, aki szavai szerint az elmúlt évtizedekben sok száz szakdolgozat elbírálásában vett részt, azt mondta, tudomása szerint Semjén Zsolt nem kapott határozatot a vizsgálóbizottságtól, pedig szerinte ennek a megküldése kellett volna, hogy legyen az első.
Jobbágyi Gábor elmondta, alapvető gond az, hogy a bizottság – a sajtóhírek szerint – abban látott vétséget, hogy Semjén Zsolt dolgozatának egy része megegyezik a konzulensének egy évvel később publikált cikkével. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, plagizálni, szerzői jogot sérteni úgy lehet, hogy egy már nyilvánosságra hozott műbe ütközik bele az utóbb megírt mű, nem pedig fordítva.
Utalt arra is, hogy megvédésük után a szakdolgozatok is szerzői jogi védelem alatt állnak. Az egyetemi tanár szerint az értékelő bizottság „bakit” követett el, amikor egy később publikált mű miatt plagizálásról beszéltek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a konzulens (Molnár Attila Károly), aki annak idején maga is ott volt a bizottságban, jelesre értékelte Semjén Zsolt dolgozatát, és nem jelezte, hogy abban a saját műveit találta volna.
Karaktergyilkossági kísérlet
Tausz Katalin dékán pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nem lesz további vizsgálat az ELTE társadalomtudományi karán Semjén Zsolt szociológiai szakdolgozata ügyében, azt ugyanakkor a háromtagú vizsgálóbizottság megállapította, hogy „súlyos tudományetikai vétség történt”.
Semjén Zsolt visszautasította a plagizálás vádját, majd szombaton sajtónyilatkozatot tett az ügyben, ebben politikai karaktergyilkosságnak nevezte a szakdolgozatával kapcsolatban kirobbant ügyet. Kijelentette: politikai ellenfelei „fekete PR-ral” karaktergyilkosságot készülnek elkövetni ellene. Emlékeztetett arra, hogy kezdetektől teljes nyitottsággal és nyíltsággal járt el az ügyben, és az összes létező dokumentumot – indexeket, szakdolgozatokat – nyilvánosságra hozta az interneten. Felvetette, ha bármilyen tudományetikai vétséget követett volna el, vagy bármilyen probléma lett volna, miért nem jelezték akkor, miért most, húsz év után akarják pellengére állítani?
Navracsics Tibor elemezte nemrégiben a karaktergyilkosság természetét egy rádióinterjúban. Mint mondta, az elmúlt húsz évben a baloldali pártok terv- és iparszerűen folytatták. A politikus szerint az első kormány tagjai ellen emberről emberre követtek el karaktergyilkosságot, Antallt például budai úri fiúnak írták le, aki soha nem találkozik a választóival, már-már undorodik is tőlük. A kormány többi tagját illetően pedig kit rendkívül ostobának, kit részegesnek, kit pedig megbízhatatlannak állítottak be. Kivétel nélkül elmondható, hogy nem politikai érvekkel, hanem személyes tulajdonságaikat kifordítva támadták őket – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy az első ciklus a tanulás időszaka volt, akkor alakultak ki bizonyos minták a magyar politikában. Az MSZP ekkor hihetetlenül „profin” vitte végbe aljas támadássorozatát, meghonosítva ezzel a magyar politikában a karaktergyilkosságot mint műfajt, és alkalmazva azt az 1998–2002 közötti Orbán-kabinet tagjai, illetve kormányoldali politikusok ellen is – fogalmazott Navracsics.
