Szijjártó: Ez Magyarország elemi érdeke

Hazánk elemi érdeke, hogy az Oroszországgal kialakított modern, a 21. századhoz méltó együttműködése tovább fejlődjön – jelentette ki Szijjártó Péter államtitkár.

A magyar kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására tesz egynapos munkalátogatást Moszkvában, ahol legutóbb 2010 novemberében járt, és szintén Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki akkor a miniszterelnöki posztot töltötte be – ismertette Szijjártó Péter, hangsúlyozva: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél zökkenőmentesebb és kiegyensúlyozottabb legyen a viszonya Oroszországgal.

Energetikai együttműködés

A mostani találkozó napirendi pontjai között szólt az energetikai együttműködésről, amellyel kapcsolatban emlékeztetett a Déli Áramlat földgázvezeték építésére, amelyet tavaly december 7-én kezdtek meg a dél-oroszországi, a Fekete-tenger partján fekvő Anapa közelében. A vezeték innen, Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével, a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít majd gázt.

Az államtitkár elmondta, a Déli Áramlat magyarországi szakaszának előkészületei jól haladnak, a szükséges intézkedéseket a magyar kormány megtette: kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az orosz Gazprom közös vállalatának, a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-nek a felépítése jól halad, lezárult a pénzügyi tanácsadói tender, kiírás alatt van az előzetes műszaki megvalósíthatósági pályázat, és beadták az előzetes környezetvédelmi engedélyeket is.

Javuló energiabiztonság

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Magyarországon az elkövetkező két-három évben komoly előrelépések lesznek az energiabiztonság terén, hiszen már épül egy másik vezeték is, a magyar és a szlovák gázvezeték-hálózatot összekötő úgynevezett interkonnektor, amely a kelet–nyugatinál ma még fejletlenebb észak–déli irányú energiainfrastruktúra-kiépítés egyik legfontosabb állomása. Ezzel a magyar gázvezetékrendszer elérhetősége egészen Európa északi részéig fog tartani. Ráadásul – folytatta – ha nemzeti tulajdonba kerülnek a gáztározók, akkor Magyarország valóban energiaszállítási központként működhet majd a régióban.

Arra a felvetésre, hogy 2015-ben lejár a hosszú távú orosz–magyar gázszállítási szerződés, Szijjártó Péter úgy válaszolt: „ha ez a kérdés felmerül a tárgyalásokon, nagyon szívesen beszélünk róla, az egyeztetéseket pedig el fogjuk kezdeni a szükséges időben”.

Bővítés Pakson

A paksi atomerőmű-bővítés és az abban való esetleges orosz közreműködés kérdéséről szólva kijelentette: a kabinet célja, hogy a magyar villamosenergia-felhasználásban a jelenleginél jóval nagyobb részt biztosítson a paksi erőmű. Az atomenergiát tiszta és biztonságos energiaforrásnak tartja a kormány, ezért a jövőben növelni szeretné azt a jelenleg 43 százalékos arányt, amelyet a paksi atomerőmű fedez az ország villamosenergia-felhasználásából – magyarázta. Ehhez azonban egy óriási beruházásra van szükség, ami természetesen „komoly várakozásokat generál”, de mivel még nem történt pályázatkiírás, nem zajlottak konkrét tárgyalások, „minden híresztelés idő előtti”. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha felmerül a kérdés, a magyar fél ismertetni fogja az álláspontját.

Versenyképes útvonal

A moszkvai látogatás másik nagy témája a közlekedés lesz, hiszen Oroszországnak kulcsszerepe van abban, hogy a távol-keleti és a kaukázusi áruk milyen útvonalon jutnak el Európába. A külgazdasági államtitkár az ezzel összefüggő magyar lehetőségek között említette a záhonyi vasúti átrakó kapacitásának bővítését. Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar vasúthálózatnak teherszállítási szempontból komoly problémája a lassúság, ugyanis ma egy tehervonat négy-öt nap alatt jut át az országon, ami a versenyképességhez „erőteljesen kevés”. A cél az, hogy ez az idő egy nap legyen – így ugyanis Magyarország versenyképes útvonal lehet Oroszország szemszögéből nézve –, az ehhez szükséges életképes projektről pedig minél előbb dönteni kell – mondta.

Mindemellett ipari, mezőgazdasági és oktatási együttműködési témák kerülhetnek szóba a jövő csütörtöki, moszkvai viziten – tette hozzá.

Emlékeztetett egyúttal arra is, hogy idén várhatóan az orosz fővárosban is megnyílik a magyar kereskedőház. Az azonban még kérdés, hogy ezt a magyar állam nyitja-e majd meg, vagy egy nagy magyar cég. Ha utóbbi, akkor a kormány megfontolja, hogy saját házat alakítson-e, vagy együttműködjön a már meglévővel.

Brüsszelbe is ellátogat a kormányfő

A moszkvai látogatást megelőző napon, január 30-án Orbán Viktor Brüsszelbe látogat, ahol a Bruegel Intézet meghívására előadást tart az eurózóna megerősítésének lehetséges forgatókönyvéről, és uniós vezetőkkel találkozik. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a megbeszéléseken az unióban napirenden lévő ügyekről fognak tárgyalni, így például a többéves EU-költségvetésről. Rámutatott emellett arra is, hogy tavasszal az európai intézményeknek dönteniük kell arról, megszüntetik-e a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Megítélése szerint ha az EU csak a jogszabályokat és a tényeket veszi figyelembe, nem születhet más döntés, mint a megszüntetés, hiszen Magyarország ma egy európai sikertörténet, csökken az államadóssága, nő a versenyképessége, és megőrizte politikai stabilitását.

Végül Orbán Viktor idén várható további külföldi programjairól elmondta: októberre hivatalos látogatásra hívták a miniszterelnököt Indiába, a kínai vizit pontos részleteiről pedig március végén, az új pekingi kormány megalakulása után egyeztetnek. Az arab világba is újra ellátogat a kormányfő: libanoni és jordániai útjára üzleti delegáció is elkíséri majd.