Csattanós magyar válasz született a brüsszeli kritikákra

Tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy 2012-ben csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya, amivel a brüsszeli várakozásokra is alaposan rácáfoltunk. A magyar hiányszám az egyik legjobbnak számít Európában.

Alaposan rácáfoltunk Brüsszelre 

A kormány 2012-es gazdaságpolitikai mozgásterét nagyban meghatározta az az év eleje óta folytatott küzdelem az Európai Bizottsággal, amelynek célja az volt, hogy a kabinet bebizonyítsa, a hagyományos eszközök alkalmazása nélkül is tartható a három százalék alatti hiánycél. A mostani számok egyértelműen mutatják, hogy az Orbán-kormány jelentős megszorítások nélkül is képes volt 2002 óta nem látott eredményt elérni. 

Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük és mostanra a bizottság is elismeri, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, ráadásul az is kiderült, 2012-ben is bőven 3 százalék alatt volt. 

Egyébként az EB februárban a januári békemenet óriási sikerét követően143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország, ha 2012-ben nem is, 2013-ban ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-t, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.

Bankadóból pedagógusbér-emelés

Június 22-én az uniós pénzügyminiszterek feloldották a korábbi döntést, így visszakaptuk a 143,5 milliárdos forrást. A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az EB elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Ugyanakkor hazánk benne maradt a túlzotthiány-eljárásban, amely belépésünk pillanatában, 2004-ben megindult ellenünk. Ezt követően a nyári hónapokban viszonylag nyugalom állt be a két fél között, de ősszel ismét fellángolt a vita.

Október 5-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot jelentett be, aminek az egyik célja az volt, hogy az EB megszüntesse a hazánk ellen nyolc éve tartó túlzottdeficit-eljárást. Bár a nemzetközi elemzők megelégedve fogadták a tervezett intézkedéseket, de Brüsszel továbbra sem látta biztosítottnak, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a hiány. Így pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az EB baloldali többsége és a magyar kormány között. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, míg ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.