A tárca kiemeli: a döntésre azért kerülhetett sor, mert a tanács és az Európai Bizottság is úgy látja, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
Trendfordulót sikerült elérni: a 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy mintegy félmilliárd euró fejlesztési forrástól elessen Magyarország.
Széll Kálmán-tervvel a deficit ellen
Magyarország 2011-ben jóval a túlzott hiány 3 százalékos referenciaértéke alatti költségvetési egyenleget mutatott fel. A tanács 2012 márciusában még úgy látta, hogy kockázatok övezik azt, hogy a magyar költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tud-e maradni. Mostanra azonban sikerült hitelesen és részletesen bemutatni a Széll Kálmán-terv lépéseit, amelyek alátámasztják a kormány elkötelezettségét a költségvetési hiánycélok mellett.
A költségvetési hiány tartós csökkentéséhez a megalapozott gazdasági növekedés elengedhetetlen. A növekedést és foglalkoztatás bővülést illetve költségvetési hiány csökkentését megalapozó intézkedéseket a kormány a Széll Kálmán-terv 2.0 névvel fémjelzett gazdaságpolitikai tervében mutatta be és küldte el az uniós szerveknek. Az SZKT 2.0 tartalmazza a konvergenciaprogramot és a nemzeti reform programot.
Az „átfogó gazdaságpolitikai program” hatása
Mindezeket figyelembe véve a bizottság május 30-án nyilvánosságra hozott értékelésében megállapította, hogy a kormány átfogó gazdaságpolitikai programjának köszönhetően a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad az elkövetkező években. Ez lehetővé teszi, hogy 2013-ben megszűnjön a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzotthiány-eljárás.
A Magyarországra nézve kedvező döntés mellett a tanács döntött a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjaik és nemzeti reform programjaik értékeléséről, valamint az új, hatos csomag által bevezetett makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmusban javasolt lépésekről is. A döntésből az látszik, hogy a tanács és a bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, és azt sem tartotta szükségesnek, hogy Magyarország ellen makrogazdasági egyensúlytalanság miatt eljárást indítson.
A pénzügyi és gazdasági stabilitás megőrzése mellett a kormány kiemelt prioritása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Egyértelmű, hogy a növekedés és magas fogalakoztatás a jó válasz az európai gazdasági válságra. Ennek érdekében a kormány tovább erősíti munkahelyteremtő programjait.
Erősödhet a befektetői bizalom
Londoni elemzők is úgy látják, hogy idén és jövőre is a GDP három százaléka alatt lesz az államháztartási hiány. A Commerzbank egyik elemzője korábban azt közölte, a pozitív döntés a forint árfolyamát is tovább erősítheti. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének szakértői, akik nemrégiben Magyarországon tettek tájékozódó látogatást, tapasztalataikról befektetők számára Londonban összeállított beszámolójukban közölték: megítélésük szerint a magyar kormány az egyre nagyobb növekedési kockázatok ellenére elkötelezett az államháztartási konszolidációs tervek végrehajtásának folytatása mellett, és a kitűzött költségvetési célok következetes végrehajtása erősíteni fogja a befektetői bizalmat.
Eleget tettünk
Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) pénteki hivatalos közlése szerint Magyarország eleget tett a tanács márciusi ajánlásainak, és megfelelő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az uniós előírások szerint kiigazítsa államháztartási hiányát. A miniszterek ezzel az indoklással adtak ki nyilatkozatot Luxembourgban, bejelentve, hogy a tanács döntött a Magyarországnak járó kohéziós keret jövő évi részleges felfüggesztésére vonatkozó korábbi határozat érvénytelenítéséről.
„A tanács úgy értékelte, hogy az április 23-án beadott, éves konvergenciaprogramban vázolt hivatalos hiánycélok és tervezett pénzügyi erőfeszítések összhangban állnak az ajánlással” – áll a közös nyilatkozatban. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy hivatalosan a Magyarország ellen túlzott hiány miatt folyó eljárás nem szűnik meg. Erre az uniós szabályok szerint legkorábban jövőre kerülhet sor.
