Felpöröghetnek a magyar piacok

Az IMF-megállapodás létrejötte után jelentős erősödésnek indulhatnak a magyar piacok. Várhatóan idén és jövőre is a GDP három százaléka alatt lesz az államháztartási hiány.

A Magyarországnak összeállítandó IMF-hitelprogram bizonyosan csökkenti majd rövid távon a magyar befektetési eszközöket terhelő – a térségi átlagnál magasabb – kockázati felárakat, de ahhoz, hogy ez a hatás tartósabban, középtávon is érvényesülhessen, a programnak további gazdasági reformokra és gazdaságpolitikai váltásra is ösztönöznie kellene a magyar kormányt – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai az IMF–EU-tárgyalásokkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekről összeállított elemzésükben kiemelték, hogy az IMF-hez forduló legtöbb országgal ellentétben Magyarország nem szenved fizetésimérleg-problémáktól.

„Miért van szüksége Magyarországnak az IMF-re?”

A folyómérleg többletet mutat, az államháztartási egyenleg pedig jobb számos nyugat-európai országénál. A közadósság-ráta a hazai össztermék (GDP) 80 százaléka környékén jár, az államháztartási hiány pedig a Capital Economics várakozása szerint az idén 3,5 százalék lesz.

„Mindez felveti a kérdést, hogy miért van szüksége Magyarországnak az IMF-re? A válasz az, hogy a magyar befektetési eszközöket magas kockázati prémium terheli” – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta szerdán José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy Magyarország készen áll a tárgyalások megkezdésére az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelmegállapodásról. Bővebben>>>

Az utóbbi néhány évben a kötvényhozamok 8 százalék körül mozognak, a nominális GDP-növekedés pedig mindössze 4,5 százalék volt. Ebben a környezetben a Capital Economics közgazdászainak számításai szerint a magyar államháztartásban 3 százalék körüli GDP-arányos elsődleges többletre lenne szükség ahhoz, hogy a közadósság-ráta ne növekedjen, ugyanakkor jelenleg az elsődleges többlet a hazai össztermék 1 százaléka környékén jár.

A Capital Economics elemzői szerint a magyar szuverén kötvények magas hozama két fő tényezőre – a gazdaság szélesebb körű gyengeségeire, különösen a bankszektor magas rövid távú adósságállományára, valamint „a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezetre”, a jegybankkal és a devizahitelesekkel kapcsolatos lépésekre, a költségvetési pozíció javítását célzó egyszeri intézkedésekre – vezethető vissza.

Többre lehet szükség

A ház szerint ebből az következik, hogy a hozamok csökkentéséhez az IMF által nyújtott biztonsági hálónál többre lesz szükség. A cég az általa fontosnak tartott további intézkedések közé sorolja a bankrendszer megerősítését, az örökölt adósságállomány kezelését és „különösen a gazdaságpolitikai döntéshozatal hitelességének javítását”.

Az elemzők alapeseti előrejelzése az, hogy a külső piaci feszültségek a magyar kormányt rászorítják az IMF–EU-megállapodás megkötésére, és az egyezmény létrejötte után bizonyosan jelentős erősödésnek indulnak a magyar piacok. Ahhoz azonban, hogy a piaci fellendülés tartós maradjon, az IMF-megállapodásnak szélesebb körű gazdasági és gazdaságpolitikai reformokat is ösztönözniük kell, a cég elemzői szerint ugyanakkor „legalábbis egyelőre valószínűtlennek tűnik”, hogy mindez egyszerre bekövetkezik.

Ennek alapján azzal számolnak, hogy bár az IMF–EU-hitelkerettel kapcsolatos haladás nyomán jelentős erősödés kezdődhet a magyar kötvénypiacon, a kamatok azonban egyelőre a térségi szintek felett maradnak.

Más nagy londoni házak jóval derűlátóbban értékelik az IMF–EU-megállapodással kapcsolatos kilátásokat.

Erősödhet a befektetői bizalom

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői, akik nemrégiben Magyarországon tettek tájékozódó látogatást, tapasztalataikról befektetők számára Londonban összeállított beszámolójukban közölték: megítélésük szerint a magyar kormány az egyre nagyobb növekedési kockázatok ellenére elkötelezett az államháztartási konszolidációs tervek végrehajtásának folytatása mellett, és a kitűzött költségvetési célok következetes végrehajtása erősíteni fogja a befektetői bizalmat.

A ház londoni közgazdászai szerint a frissített konvergenciaprogramban jelentős kiegészítő költségvetési intézkedések szerepelnek, amelyek révén jó eséllyel „biztonságosan” a 3 százalékos GDP-arányos szint alatt lesz tartható az államháztartási hiány az idén és jövőre is.