A prépostság nemzeti jelentőségét az adja, hogy az egyháztörténetben betöltött szerepén túl a történelmi és kulturális folytonosság egyik jelképe is. Még a XII. században alapították II. István király támogatásával, hozzájárult a keresztény magyar államiság megszilárdításához és évszázadokon át fontos szellemi, oktatási és vallási központként szolgálta a térségben a magyarokat. A prépostság kiállta a történelem viharait, és
ma is a határon túli magyarság történelmi jelenlétének és identitásának fontos szimbóluma.
Érthető módon hatalmas visszhangot kapott a nagyváradi román önkormányzat lépése, de a miniszterelnöknek és Orbán Anita külügyminiszternek nem érte el az ingerküszöbét. Magyar Péter a kampányban és a választási győzelem után többször beszélt „nemzeti egységről”, „minden magyar képviseletéről” és „a nemzet újraegyesítéséről”, de úgy tűnik, a külhoni magyarok problémái iránt kevésbé érzékeny. A nagyváradi magyarságnak pedig nagy szüksége lenne rá, hogy kiálljon mellette az anyaország: a brutális intézkedés miatt az ikonikus templomban már misézni sem tudnak, mert még a sekrestyét is elfoglalták.
Lapunk kérdéseket küldött a kormánynak, hogy megtudjuk: elítélik-e a történteket, milyen ellenlépések várhatók, illetve tervezik-e behívni a román nagykövetet. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A román önkormányzat célkeresztjébe került a prépostság
Mint ismert, a megtámadott épületrészhez és templomhoz szervesen kapcsolódik egy, a román állam által mind a mai napig vissza nem szolgáltatott iskolaépület-együttes is, amit EU-s forrásokból szeretne felújítani a nagyváradi polgármesteri hivatal. A projektbe különböző telekkönyvi trükközésekkel a rend használatban lévő tereit is bevonták, emiatt van útban az apátság és maga a főapát személye is. Fejes Rudolf Anzelmet ráadásul többször fizikai inzultus is érte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!