Megszólalt Merkely Béla Magyarország legsúlyosabb egészségügyi kihívásáról

Európában a súlyos elhízással küzdők száma az évtized végére elérheti a 90 milliót, Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízott, ezért az elhízás korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem és a Lilly Hungária Kft. szerdán.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora Forrás: Facebook/Semmelweis Egyetem

Merkely Béla, a SE rektora arról beszélt, hogy Magyarország az európai régiót tekintve különösen érintett: a felnőtt lakosság több mint fele él túlsúllyal vagy elhízással, és egyre egyértelműbb, hogy 

az elhízás nem izolált jelenség, hanem más súlyos betegségek kockázatát is jelentősen növeli.

Lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul – fűzte hozzá.

Az obezitás emellett bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is. Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését; a rendszeres szűrések, valamint a testtömegindex (BMI) és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából.

Kitértek arra is, hogy különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása.

Az elhízás kialakulásában a genetikai adottságok mellett számos, egymással szorosan összefüggő biológiai, társadalmi és környezeti tényező játszik szerepet, így a mozgásszegény életmód, a tartós stressz, az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése, valamint az egészségtelen táplálkozási minták elterjedése.

A szakértők szerint mindezek miatt a hatékony kezeléshez és az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban.