Kósa Lajos utódja elmondta, mit változtatna, és egy nagy bejelentést is tett

A Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség (MOKSZ) múlt pénteki zárt körű tisztújító közgyűlésén Telegdi Attilát választották meg a szövetség elnökének, miután a szoros versenyben több voksot gyűjtött a másik elnökjelöltnél, 19-17-re győzött Török Zoltánnal szemben. Telegdi Attila előtt tizenöt éven át Kósa Lajos vezette a szervezetet, aki bár jelezte, hogy ismét ringbe száll a pozícióért, végül a szavazás előtt visszalépett.

Telegdi Attila, az MOKSZ új elnöke Fotó: DOME Forrás: Magyaredzo.hu

Nem jó, ha a honosított sportoló csak a világversenyre húzza magára a magyar szerelést

A szövetségben két szakági igazgató dolgozik, Bánhidi Ákos a gyorsasági, míg Kendelényi-Gulyás Erika a műkorcsolya ágazati igazgatójaként tevékenykedik. A Kósa Lajos vezette szövetséget az elmúlt években sok kritika érte azzal kapcsolatban, hogy az eredményesség érdekében rendszerszinten foglalkoztatott honosított sportolókat. 

A téli olimpián két orosz és két dél-korai származású versenyző indult magyar színekben, a Pavlova Marija, Szvjatcsenko Alekszej műkorcsolya páros a negyedik helyen végzett. Az új elnök az eddigieknél szorosabb közreműködést szeretne hasonló esetekben, tanulva az eddigiekből azt nem látja járható útnak és hosszú távon kontraproduktívnak tartja, ha egy honosított sportoló csak a világversenyre húzza magára a magyar szerelést. Ennél többet nem lát, nem profitál belőle a honi közeg, ugyanis egész szezonban külföldön készül, külföldi edző irányításával.

– Kizárólag az eredményesség nem írhatja felül azt, hogy milyen hozzáadott értéke van egy honosított sportolónak, vagy bővíthetem a kört akár a külföldi edzőkre is. Látom a jeleket és magam is azt tartom, hogy csak az eredményesség önmagában negatív folyamathoz vezet. Miután versenyzőkben és edzőkben is húzóneveket keresünk, be kell vonni őket az edzőképzésbe, magyar sportolók képzésébe, a közösség életébe, közös edzőtáborokba. Hiányosságnak tartom, hogy ez a szerződésükben nem szerepelt kitételként. Szeretném ezeket a megállapodásokat újratárgyalni, és nézzük meg, meddig tudunk elmenni ebben a kérdésben – mondta a sportvezető. Hozzátette: hosszú távú közös cél ezt menedzselni annak érdekében, hogy a magyar utánpótlás ütőképesebb legyen.

Telegdi Attila a fokozatosság híve, példaként pedig a rövid pályás gyorskorcsolya szakágat hozta fel, ahol lépésről lépésre, olimpiáról olimpiára haladva építették fel magukat. Emlékeztetett: előbb jött az olimpiai részvétel, majd a pontszerzés és végül az érem, majd a magyar sporttörténelem első, illetve négy év múlva a második téli olimpiai aranyérme.

Telegdi Attila bevonná a szakmai munkába Hunyady Emesét

Az MOKSZ elnöke hozzátette, a gyorskorcsolyázóknál nagy segítség lehetne a saját infrastruktúra, amire a Kósa Lajos vezette elnökségnek konkrét tervei is voltak a Kisstadion és Millenáris bevonásával, a Gyakorló Jégcsarnok tőszomszédságában. Az új létesítményt illetően azonban ő, és ahogyan fogalmazott, „most per pillanat senki más nem tudja megmondani”, annak mennyi létjogosultsága maradt a kormányváltás után, de azért reménykednek. Annak ellenére is, hogy a helyzetet nem látja éppen „rózsásnak”.

Ennek hiányában egyelőre Ausztriában gondolkodnak, ahol adottak a szakmai körülmények – ha jut rá keret –, és az elnök a városligeti műjégpályát sem hagyja figyelmen kívül, bár annak elsősorban az utánpótlás szempontjából tulajdonít fontos szerepet. Szakmai vonalon pedig szeretné megnyerni közös munkára az osztrák színekben olimpiai bajnok Hunyady Emesét – ez kétségkívül nagy bejelentés.