A kormány 133 milliárd forinttal kiigazítja az idei költségvetést is: a minisztériumok és kormányzati intézmények idei költségvetéséből meghatározott összegeket, illetve a vagyoni fejezetekben maradványokat zárol többek között a Nemzeti Földalapnál és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál. Kijelentette, az intézkedések révén az idén, jövőre és 2014-ben is 3 százalék alatt tartható a GDP-arányos államháztartási hiány. Az ország ezzel nemcsak az Európai Bizottság ajánlását teljesíti, de elkerüli a több mint ezermilliárd forint kohéziós forrás elvonását.
A kormány új makrogazdasági prognózisa az idei első félévi 1,2 százalékos visszaesés megállását várja a második félévben. A GDP volumenváltozása „így is negatív tartományban lesz idén” – tette hozzá, de éves GDP-előrejelzést nem közölt. Jövőre azonban a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kormány korábban 0,1 százalékos növekedést várt idénre és 1,6 százalékot 2013-ra.
Három százalék alatt lesz a hiány
A gyengébb GDP-kilátásokat a miniszter az exportpiacok lassulásával, a mezőgazdaság gyenge teljesítményével, az építőipar zuhanásával és a beruházások visszaesésével magyarázta. Kijelentette: „ha ez így lesz, akkor kötelességünk volt meghozni tegnap azokat a döntéseket, amelyekkel rosszabb növekedés esetén is jóval 3 százalék alatt lesz a hiány”. Az új államháztartási hiánycél az intézkedések révén az idén és jövőre is a GDP 2,7 százaléka lesz.
A kormány az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötése után a jelenlegi 15 százalékról 5-re csökkenti az Európai Uniós projektek társfinanszírozásának arányát, amely 55 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek.
Tranzakciós illeték: az MNB-re nem terjesztik ki
A miniszter közölte: a jövő évtől a készpénzfelvétel után 1 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd fizetni a korábban tervezett 3 ezrelék helyett. A tranzakciós illetéket mégsem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illeték összegét. Mint mondta, a gyengébb növekedési ráta és „partnereink kifogásai” miatt a kormány már nem számol ezzel a tétellel. Emlékeztetett: az Európai Bizottság a jegybanki tranzakciós illeték miatt kilátásba helyzete, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztja, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Amennyiben viszont 2013-ban a tervezett 1 százaléknál jobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot.
A kormány 95 milliárd forintos többletbevételt remél az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől. Matolcsy György a csütörtöki kormányülés „egyik legfontosabb döntésének” nevezte, hogy a kormány a jövő év során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közreműködésével valamennyi pénztárgéphez bevezeti az online kapcsolatot.
Az összekötést üdvözölte az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hozzátéve: ez a feketegazdaság visszaszorítását célozza. Vámos György hangsúlyozta, hogy az adót fizető kereskedőket zavarja, hogy mások nem adóznak. Kifejtette: jelenleg is van a pénztárgépekben egy „fekete doboz”, amely rögzíti az adóbevételt, viszont az online összeköttetés azt fogja eredményezni, hogy azonnal, már a vásárláskor bekerül az információ az adóhivatalba. Így a kereskedőnek óriási kockázatot jelent a bevétel letagadása, viszont továbbra is gondot jelent majd a feketézésnek az az ága, ahol nem adnak nyugtát, számlát – tette hozzá.
500 milliárdnyi áfát nem fizetnek be
A miniszter kormányzati számításokat idézett, amelyek szerint Magyarországon mintegy 500 milliárd forintot tesz ki a meg nem fizetett áfa. Az intézkedést az olaszországi, svédországi és szlovéniai sikeres példákkal is magyarázta. Bulgáriában hasonló intézkedésnek köszönhetően 1 milliárd euróval, közel 300 milliárd forinttal több lett az áfabevétel – tette hozzá.
Az adóintézkedések között említette a fordított áfa kiterjesztését a sertéskereskedelemre. Az öt gabonanövénynél ez az intézkedés bevált az elmúlt hónapokban – mondta Matolcsy. A gazdaságfehérítés így összesen 120 milliárd forintnyi többletbevételt hozhat a költségvetésnek – összegezte.
A miniszter számításai szerint 51 milliárd forint egyenlegjavítást hoz a társadalombiztosítási hozzájárulásra vonatkozó plafon eltörlése. Megszűnik az a jelenlegi rendelkezés, hogy havi 661 ezer forint felett 0 százalék a tb-hozzájárulás kulcsa. Mind mondta, egyenlegében ezzel az intézkedéssel az adófizetők 1 százaléka valamivel többet fog befizetni 2013-ban, mint idén, de ezek az adófizetők így is többet tarthatnak meg, mint az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése előtt.
A kormány 8-10 milliárd forintos egyenlegjavulást vár az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra vonatkozó felső korlát bevezetésétől. Matolcsy György hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány még nem döntött arról, milyen támogatásoknál vezetnek be felső korlátot és leszögezte: semmilyen, gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás nem jöhet szóba. Példaként említette, jogos az az igény, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél ne legyen nagyobb az egy főre jutó szociális támogatások összege.
Nem töltik fel a nyugdíjasok helyeit
A kormány bürokráciacsökkentő csomagról döntött, amely 30 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget. Ennek keretében a következő három évben nem töltik fel a közszféra egyes ágazataiban a kimenő nyugdíjasok helyét – mondta Matolcsy György. Leszögezte: egyes ágazatokban, így az egészségügyben nem lesz nyugdíjaslétszám-stop, mivel ott „ez nem érvényesíthető”, a járási rendszernél viszont megvalósítható.
Matolcsy György elmondta: már 2013-tól, az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi állam által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma. A nemzetgazdasági miniszter egyben bejelentette, hogy a közszférában megszüntetik annak a lehetőségét is, hogy a munkavállalók egyszerre kapjanak munkabér- és nyugdíjkifizetést.
Matolcsy György végül – utalva a sajtóban megjelent, áfaemelésről és a félszuberbruttó esetleges elhalasztásáról szóló hírekre – elmondta: amit most nem jelentett be, azokról nem született döntés, tehát mind kacsák.
Óriási tartalékok
Ismert, a kormánynak pénteken kell benyújtania Brüsszelnek azokat a gazdaságpolitikai terveket, amelyekkel három százalék alatt tartható a jövő évi költségvetési hiány. Ennek hatására akár ki is kerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Mint Varga Mihály, az IMF-hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter a Hír TV-nek csütörtök este elmondta: a kormány új intézkedései a valutaalappal tervezett megállapodással is összefüggésben vannak.
A kormány a jövő évi költségvetésben is jelentős, több százmilliárdos tartalékot képzett, ennek köszönhetően még alacsonyabb növekedés mellett is a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány – jelentette ki egy soproni konferencián csütörtökön a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kovács Árpád előadásában hangsúlyozta: a KT már 2012-re nézve is rendkívüli határozottsággal hívta fel a figyelmet a tartalékképzés fontosságára. Hasonló biztonsági tartalékra van szükség a 2013-as büdzsében is, amit a kormányzat részben vagy egészben be is épített a beterjesztett költségvetési tervezetbe – jelentette ki.
November 7-én publikálhatják
Az Európai Bizottság (EB) minden évben kétszer prognózist ad ki a 27 tagállamra vonatkozóan, és a következő őszi prognózis a tervek szerint november 7-én kerül publikálásra. A bizottság ebben nemcsak Magyarország friss növekedési kilátásait ismerteti, hanem a költségvetési hiány pályájára is előrejelzést ad.
Ahhoz, hogy az EB figyelembe tudja venni a kormány összes költségvetési intézkedését (elsősorban a 2013-as évre vonatkozóan), a kormánynak péntekig kellett bemutatnia Brüsszelnek az intézkedéscsomag részleteit. A később bejelentett lépéseket ugyanis a bizottság már nem tudná figyelembe venni, amivel növekedne a kockázata annak, hogy a hiány 3 százalék fölé megy.
Európa egyik legjobb adata
Fontos azonban azt is látni, hogy az Európai Bizottság (és később az uniós pénzügyminiszterek tanácsa) nem ez alapján az őszi dokumentum alapján fogja eldönteni, hogy Magyarország ellen megszünteti-e a nyolc éve folyó túlzottdeficit-eljárást (EDP). A novemberi brüsszeli jelentés ugyanakkor irányadó lehet arra nézve, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a magyarországi államháztartási folyamatokat (az EB arra fókuszál, hogy 3 százalék alatt lesz-e az idei hiány és ez a deficit tartósan itt marad-e).
A kormányzat mostani lépése egyáltalán nem számít meglepetésnek, mivel a nemzetközi környezet romlása idővel mindenképpen a korábbi makropálya felülvizsgálatára kényszerítette volna a kabinetet. Fontos megemlíteni, hogy a most bejelentett hiánycéllal még mindig Európa egyik legjobb adatával rendelkezünk. A pénteken bejelentett intézkedések révén minden bizonnyal megszűnhet a hazánkkal szemben 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás, és így nem várható, hogy az unió a hazánknak járó források befagyasztásáról döntene.
NGM: A tényleges forgalmat és az időbeli eloszlást teszik ellenőrizhetővé
A tényleges forgalmat, annak időbeli eloszlását könnyen áttekinthetővé, ellenőrizhetővé teszi a pénztárgépek és az adóhivatal közötti online kapcsolat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
Az áfa-bevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a NAV között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. Az NGM hangsúlyozza: több nemzetközi példa is mutatja, köztük a bolgár is, hogy komoly eredményeket lehet elérni a bevételek eltitkolásának visszaszorítása terén a korszerű, a tényleges forgalmat, annak időbeli eloszlását könnyen áttekinthetővé, ellenőrizhetővé tevő pénztárgépek bevezetésével.
Az adatok elemzésével könnyebben kiszűrhető, ha valamely gazdálkodó bevételét eltitkolva rövidíti meg az adóbevételeket, a kormány ezért döntött a rendszer bevezetéséről, a részleteket a következő hetekben dolgozzák ki – közölte az NGM.
