Megállapodás a nemzetközi hitelnyújtókkal
A kabinet eredetileg 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt a 2013-as büdzsé tervezetében, amit a közeljövőben 2,8 százalékra kíván növelni. Ezzel 130–150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhat jövőre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a 2,8 százalékos hiánycél már kőbe lesz vésve.
Kovács a Népszabadság internetes kiadásának korábban azt nyilatkozta, hogy KT véleménye szerint a 2013-as költségvetés a jelenlegi formájában finanszírozható, és az államadósság-szabály is betartható a kétségtelenül meglévő kockázatok mellett is, és feltételezve, hogy nem romlik tovább a gazdasági környezet.
A testület elnöke szerint ugyanakkor eminens érdekünk fűződik ahhoz, hogy az államháztartás külső forrásbevonása a lehető legolcsóbb legyen, ezért helyes útnak nevezte a megállapodást a nemzetközi hitelnyújtókkal, amelyre véleménye szerint valamikor ősszel vagy tavasszal kerülhet sor.
A jövő évi költségvetésben elsősorban a bevételi oldal miatt vannak aggályai a Költségvetési Tanácsnak. A büdzsé benyújtása után formálódott, új adóelképzelések további feszültséget okoztak – mondta Kovács Árpád a Nol.hu vasárnap megjelent interjújában.
Kérdések és válaszok a költségvetésről
Ismert, a Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a Költségvetési Tanácsnak a válaszokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos, a testület 2012. augusztus 31-ei levelében feltett kiegészítő kérdésekre. A KT-nál megkapták a válaszokat, és tanulmányozzák őket. A Költségvetési Tanács először júliusban kért és kapott háttérszámításokat a tárcától, elsősorban a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő intézkedések költségvetési hatásairól.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy konzervatív módon, lényegében a legrosszabb forgatókönyvre készülve állította össze a kabinet a jövő évi költségvetést. Hatalmas tartalékokat jelent, hogy a büdzsé tervezeténél nem vették figyelembe az IMF-védőháló várható jótékony hatásait, az esetlegesen csökkenő állampapírhozamokat és a forint árfolyamának erősödését.
