Kovács Árpád előadásában hangsúlyozta: a KT már 2012-re nézve is rendkívüli határozottsággal hívta fel a figyelmet a tartalékképzés fontosságára. Hasonló biztonsági tartalékra van szükség a 2013-as büdzsében is, amit a kormányzat részben vagy egészben be is épített a beterjesztett költségvetési tervezetbe – jelentette ki.
A tartalék több száz milliárd forintos nagyságrendű, amelynek köszönhetően még egy 1 százalék körüli GDP-visszaesés esetén is mindenképp „beférünk a maastrichti követelményszint alá” – fűzte hozzá Kovács Árpád a Nyugat-magyarországi Egyetemen rendezett pénzügyi, adózási és számviteli konferenciát megnyitó előadásában.
Nehéz lesz az adósságcsökkentés
Hangsúlyozta: tartalékképzése azért is szükség van, mert stabilitás nélkül nincs dinamizálás, ezt a kettőt pedig együtt kell kezelni, egyszerre kell elérni. Ebből következik, hogy az államadósság további csökkentése nem lesz könnyű, az államadósság-szabály alkalmazása szempontjából ugyanis új helyzetet teremt, hogy nem gazdasági növekedés lesz ebben az évben hanem visszaesés, ennek értelmében az Országgyűlés változtatta is az erre vonatkozó szabályt – mondta.
Szavai szerint a piac az államkötvények hozamában és a CDS-felárban már beárazta az IMF-megállapodás lehetőségét, ha megszületne a megállapodás az tovább javíthatna a helyzeten, és reálissá tenné, hogy „280 forintos euróárfolyammal számoljuk a finanszírozást”.
Nettó megtakarítóvá vált Magyarország
Kovács Árpád nagyon pozitív változásnak nevezte, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága jelentősen növekedett, szavai szerint Magyarország nettó adósból nettó megtakarítóvá vált és van remény arra, hogy az államháztartás folyó finanszírozásában mutatkozó hiányát részben belső forrásokból lehessen fedezni.
Ugyanakkor még mindig óriási a gazdaság kitettsége a devizában kibocsátott értékpapírok miatt, közismert ugyanis, hogy ezek egy-két nagybefektető – aki egyben hitelminősítő tulajdonos is – portfóliójában vannak, „amelynek összetételén, ha változtatni akarnak, elég nagy zavart tudnak okozni”. A devizakötvény és az IMF által kínált hitel kamata között 3,5 százalékpontos különbség van, így noha a finanszírozás biztosított, a megállapodással mégis jelentős pénzügyi előnyöket lehet szerezni – fűzte hozzá.
Megállapodás a nemzetközi hitelnyújtókkal
A kabinet eredetileg 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt a 2013-as büdzsé tervezetében, amit a közeljövőben 2,8 százalékra kíván növelni. Ezzel 130–150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhat jövőre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a 2,8 százalékos hiánycél már kőbe lesz vésve.
Kovács a Népszabadság internetes kiadásának korábban azt nyilatkozta, hogy KT véleménye szerint a 2013-as költségvetés a jelenlegi formájában finanszírozható, és az államadósság-szabály is betartható a kétségtelenül meglévő kockázatok mellett is, és feltételezve, hogy nem romlik tovább a gazdasági környezet.
A testület elnöke szerint ugyanakkor eminens érdekünk fűződik ahhoz, hogy az államháztartás külső forrásbevonása a lehető legolcsóbb legyen, ezért helyes útnak nevezte a megállapodást a nemzetközi hitelnyújtókkal, amelyre véleménye szerint valamikor ősszel vagy tavasszal kerülhet sor.
A jövő évi költségvetésben elsősorban a bevételi oldal miatt vannak aggályai a Költségvetési Tanácsnak. A büdzsé benyújtása után formálódott, új adóelképzelések további feszültséget okoztak – mondta Kovács Árpád a Nol.hu vasárnap megjelent interjújában.
Kérdések és válaszok a költségvetésről
Ismert, a Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a Költségvetési Tanácsnak a válaszokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos, a testület 2012. augusztus 31-ei levelében feltett kiegészítő kérdésekre. A KT-nál megkapták a válaszokat, és tanulmányozzák őket. A Költségvetési Tanács először júliusban kért és kapott háttérszámításokat a tárcától, elsősorban a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő intézkedések költségvetési hatásairól.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy konzervatív módon, lényegében a legrosszabb forgatókönyvre készülve állította össze a kabinet a jövő évi költségvetést. Hatalmas tartalékokat jelent, hogy a büdzsé tervezeténél nem vették figyelembe az IMF-védőháló várható jótékony hatásait, az esetlegesen csökkenő állampapírhozamokat és a forint árfolyamának erősödését.
Előrelátható volt-e a válság? Sikeres-e az uniós válságkezelés? Miért nem hiteleznek a bankok? A Versus vendége Kovács Árpád volt.
