– Még nem volt arra példa, hogy már a nyár elején kész legyen a következő évi költségvetés tervezete. Miért fontos, hogy ilyen korán tárgyaljon a parlament a jövő évi büdzséről?
– Már tavasszal elkészült a Széll Kálmán-terv 2.0, amely meghatározta a jövő évi költségvetés fő irányait. A stratégiai döntéseket a kormány már az év elején meghozta, így nem volt akadálya a büdzsé korábbi elkészítésének. Az időzítésnek véleményem szerint két pozitív hatása van. Egyrészt a kormány jelzi a nemzetközi szerveknek és a pénzpiacoknak, hogy Magyarország komolyan veszi a fenntartható államháztartási gazdálkodást. Ez segíthet a bizalom erősítésében, például a felzárkózást segítő támogatások befagyasztásának visszavonásában. Másrészt nyugodtabb ütemben, az év végi hajrát elkerülve kerülhet sor a költségvetés elfogadására. Az idei és jövő évi büdzsé garantálja, hogy a költségvetés hiánya mindkét esztendőben az Európai Unió által elvárt 3 százalékos szint alatt teljesül. Idén 2,5, míg jövőre 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol a kormány. Már a nyár folyamán lezárulhat a költségvetés országgyűlési tárgyalásának első szakasza, így július 12-én sor kerülhet a fejezeti főösszegekről szóló szavazásra. Szeptember végén megtörténhet a végszavazás is.
– A második Széll Kálmán-tervhez képest 170 milliárd forinttal növelte a kormány a kiadási oldalt, így többet költhetnek a minisztériumok, miközben a tartalékot is megemelték. Eközben a kabinet módosította a bevételi oldalt is: a tranzakciós adóból már 280 milliárd forintot remél. Mire alapozzák az illetékkel kapcsolatos optimizmusukat?
– Azért volt szükség a tárcák költségvetésének növelésére, hogy biztosítsuk a büdzsé stabilitását, és hozzájáruljunk a gazdasági növekedés beindításához. A minisztériumok kiadásait 120 milliárd forinttal emeltük, miközben 50 milliárd forinttal, duplájára növeltük az Országvédelmi Alapban felhalmozott tartalékokat, ahol most 100 milliárd forint van. Ezt egészíti ki egy további 100 milliárd forintos „normál”, előre nem látható kiadásokra tervezett tartalék. A tanács nem emelt kifogást a 2013-as büdzsé tervével kapcsolatban, azonban hangsúlyozta, hogy a bizonytalan makrogazdasági folyamatok miatt célszerű nagyobb tartalékokat felhalmozni a költségvetésben – ennek tett eleget a kormány. A kabinet 1,6 százalékos gazdasági növekedést feltételez a következő esztendőre. A tartalékok azért fontosak, hogy az előzetesen feltételezettnél kedvezőtlenebb GDP-növekedés esetén is tartható legyen az államháztartási hiány. A jelenlegi tartalékok mellett akkor is tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ha a rosszabb nemzetközi környezet miatt csak 0,5-1 százalékos bővülés teljesül. A pénzügyi tranzakciós illetékről az előzetesen közölt 130–228 milliárd forint helyett 283 milliárd forinttal számol a költségvetés. Az illetékről szóló törvénytervezetről még folynak a tárgyalások a Magyar Bankszövetséggel, a vonatkozó törvénytervezet pedig az Országgyűlés előtt van, ezáltal a bevétel összege még változhat.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
