Túllépett a nemzet a lelki Trianonon, Magyar Péterék azonban nem engedték el Gyurcsányék elképzeléseit

Az a baloldali kultúra, miszerint aki nem magyarországi, az nem magyar, meggyengült, így mind filozófiai, mind kulturális értelemben túlléptünk a 2004-es népszavazáson – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádió reggeli műsorában. Ezt erősíti az is, hogy a Tisza Párt vezetője is megpróbált közeledni a határon túli magyarokhoz. Bár a szög gyorsan kibújt a zsákból: Magyar Péter román földnek nevezte Erdélyt, összetűzésbe került a helyi vezetőkkel, egy politikusa pedig az asszimilációt erősítő intézkedést sürgetett.

– Mind filozófiai, mind kulturális értelemben túlléptünk a 2004-es népszavazáson – fogalmazott Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában. December 5-én van ugyanis a huszonegy éves évfordulója a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak, amely máig ható szégyenfoltja a magyar társadalmi életnek. 

Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Az akkori magyar politikai elit egy része és a félrevezetett szavazópolgárok sokasága miatt e nap a nemzetárulás napja lett. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány gyomorforgató módon és stílusban uszította a csonka hazában élő magyarokat a határon túli magyar testvérek ellen.

A nemzetárulás napja

Az óriásplakátokról azt az információt kapták a választók, hogy amennyiben sikeres lesz a népszavazás, akkor 23 millió román özönlik Magyarországra, akik elveszik a munkát és elvesznek alapvetően mindent az anyaországi emberektől.

• „Ne fizessünk mások helyet adót, nyugdíjat!”
• „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!”
• „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”
• „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”

– ezeket lehetett olvasni a hirdetőfelületeken. A plakátok talán legocsmányabb mondata a következő volt:

A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher!

Magyar Péterék nem engedték el Gyurcsányék elképzeléseit

A kettős állampolgárság ötletét támogató szervezetek közül a Fidesz képviselte a legnagyobb súlyt,

Orbán Viktor 2004. szeptember 12-én Szabadkán a helyi magyarokkal tartott találkozón a támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság megadásának ügyét.

A polgári konzervatív párt a trianoni békediktátum által szétszakított magyar nemzet újraegyesítésének egyik módját látta ebben a lehetőségben.

A hazugságkampány így szerencsére csak ideiglenesen ért célt: 2010 májusában, az első kétharmados választási győzelem után felálló Orbán-kormány alatt az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt.

Csupán hárman, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel, öten pedig – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, Dorosz Dávid és Szabó Tímea – tartózkodtak.

Amikor eljött a pillanat

A kormányfő a Kossuth rádióban most elmondta: akkor azt gondolta, hogy az anyaországiak nem támogatják ennyien a határon túliak állampolgárságát. A baloldal ugyanis mindig ez ellen hergelt. A jobboldal ezt másképp gondolta.

A kormányfő annak örült, hogy több volt az igen, mint a nem. Tudta, hogy majd eljön a pillanat, amikor kétharmada lesz a jobboldalnak.

A morális alapja így egy későbbi döntésnek megvolt. Miután 2010-ben megkapták a kétharmadot, a többségre hivatkozva bevezették a kettős állampolgárságot.

Az a baloldali kultúra, miszerint aki nem magyarországi, az nem magyar, meggyengült, így mind filozófiai, mind kulturális értelemben túlléptünk a 2004-es népszavazáson.

A miniszterelnök később a hírcsatornáján is közzétett egy videót, amelyben megemlékezett a 21 évvel ezelőtti népszavazásról.

– December 5. van, annak a 2004. december 5-i népszavazásnak az évfordulója, amikor Gyurcsány Ferenc balliberális kormányával rátámadt a magyar nemzetre, hogy a határon túli magyarokat kirekessze a magyar állampolgárságból, és ezzel lelki Trianont okozott – idézte fel a történteket közösségi oldalán Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, személyes életcélja is megvalósult azzal, hogy 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká.

Ezzel lemostuk a lelki Trianon szégyenét és megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését

– zárta sorait Semjén Zsolt.

„Az akkor hatalmon lévő balliberális oldal elárulta saját nemzetét és a nemzet egysége, a külhoni magyarok ellen kampányolt. Láttuk, hogy a nemzetközi politikát nem érdekli a külhoni magyarok ügye. Csak magunkra számíthatunk,

a külhoni magyarok csak ránk és saját magukra számíthatnak, nem a brüsszeli emberekre.

A nemzetért dolgozunk!” – írta az évfordulón Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár.

Magyar Péter és a „román föld”

A baloldalon úgy tűnik, sokan nem tanultak a kialakult helyzetből. Gyurcsány Ferenc volt felesége, Dobrev Klára szeptemberben például még fizetett Facebook-hirdetésben kampányolt a határon túliak szavazati joga ellen.

A Demokratikus Koalíció mindig is ellenezte a külhoni magyarok választási jogát, ezt többször ki is fejtették az elmúlt években.

Jakab Péter pedig versenyfutásba kezdett a párttal abban, hogy ki gyűlöli jobban a határon túl élő magyarokat. Többször írta Facebook-oldalán például, hogy a Nép Pártján elvenné a határon túliak szavazati jogát.

Velük ellentétben Magyar Péter először megpróbálta megszerezni a külhoni magyarok bizalmát, de a szög hamar kibújt a zsákból.

A politikus Erdélyt „román földnek” nevezte, a helyi magyarokat képviselő pártot pedig támadta, többek között azt állította, hogy az RMDSZ a Fidesznek „kémkedik” és a kormánypárt kottájából játszik.

– Ez elsősorban Magyart minősíti, valószínűleg magából indul ki, amikor kémnek nevezi az RMDSZ-t, köztudott, hogy a lehallgatások terén nagy tapasztalata van – közölte akkor Csoma Botond, a párt szóvivője. A Tisza Tolna vármegyei embere, Kátai István pedig arról is beszélt egy fórumon, hogy az RMDSZ-nek a román nyelvet kellene erőltetnie, és tiszteletben kell tartani a román emberek érzékenységét.

Borítókép: Óriásplakát a december 5-i népszavazás előtt (Forrás: Facebook)