Túllépett a nemzet a lelki Trianonon, Magyar Péterék azonban nem engedték el Gyurcsányék elképzeléseit

Az a baloldali kultúra, miszerint aki nem magyarországi, az nem magyar, meggyengült, így mind filozófiai, mind kulturális értelemben túlléptünk a 2004-es népszavazáson – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádió reggeli műsorában. Ezt erősíti az is, hogy a Tisza Párt vezetője is megpróbált közeledni a határon túli magyarokhoz. Bár a szög gyorsan kibújt a zsákból: Magyar Péter román földnek nevezte Erdélyt, összetűzésbe került a helyi vezetőkkel, egy politikusa pedig az asszimilációt erősítő intézkedést sürgetett.

Amikor eljött a pillanat

A kormányfő a Kossuth rádióban most elmondta: akkor azt gondolta, hogy az anyaországiak nem támogatják ennyien a határon túliak állampolgárságát. A baloldal ugyanis mindig ez ellen hergelt. A jobboldal ezt másképp gondolta.

A kormányfő annak örült, hogy több volt az igen, mint a nem. Tudta, hogy majd eljön a pillanat, amikor kétharmada lesz a jobboldalnak.

A morális alapja így egy későbbi döntésnek megvolt. Miután 2010-ben megkapták a kétharmadot, a többségre hivatkozva bevezették a kettős állampolgárságot.

Az a baloldali kultúra, miszerint aki nem magyarországi, az nem magyar, meggyengült, így mind filozófiai, mind kulturális értelemben túlléptünk a 2004-es népszavazáson.

A miniszterelnök később a hírcsatornáján is közzétett egy videót, amelyben megemlékezett a 21 évvel ezelőtti népszavazásról.

– December 5. van, annak a 2004. december 5-i népszavazásnak az évfordulója, amikor Gyurcsány Ferenc balliberális kormányával rátámadt a magyar nemzetre, hogy a határon túli magyarokat kirekessze a magyar állampolgárságból, és ezzel lelki Trianont okozott – idézte fel a történteket közösségi oldalán Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, személyes életcélja is megvalósult azzal, hogy 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká.

Ezzel lemostuk a lelki Trianon szégyenét és megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését

– zárta sorait Semjén Zsolt.

„Az akkor hatalmon lévő balliberális oldal elárulta saját nemzetét és a nemzet egysége, a külhoni magyarok ellen kampányolt. Láttuk, hogy a nemzetközi politikát nem érdekli a külhoni magyarok ügye. Csak magunkra számíthatunk,

a külhoni magyarok csak ránk és saját magukra számíthatnak, nem a brüsszeli emberekre.

A nemzetért dolgozunk!” – írta az évfordulón Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár.

Magyar Péter és a „román föld”

A baloldalon úgy tűnik, sokan nem tanultak a kialakult helyzetből. Gyurcsány Ferenc volt felesége, Dobrev Klára szeptemberben például még fizetett Facebook-hirdetésben kampányolt a határon túliak szavazati joga ellen.

A Demokratikus Koalíció mindig is ellenezte a külhoni magyarok választási jogát, ezt többször ki is fejtették az elmúlt években.

Jakab Péter pedig versenyfutásba kezdett a párttal abban, hogy ki gyűlöli jobban a határon túl élő magyarokat. Többször írta Facebook-oldalán például, hogy a Nép Pártján elvenné a határon túliak szavazati jogát.

Velük ellentétben Magyar Péter először megpróbálta megszerezni a külhoni magyarok bizalmát, de a szög hamar kibújt a zsákból.

A politikus Erdélyt „román földnek” nevezte, a helyi magyarokat képviselő pártot pedig támadta, többek között azt állította, hogy az RMDSZ a Fidesznek „kémkedik” és a kormánypárt kottájából játszik.

– Ez elsősorban Magyart minősíti, valószínűleg magából indul ki, amikor kémnek nevezi az RMDSZ-t, köztudott, hogy a lehallgatások terén nagy tapasztalata van – közölte akkor Csoma Botond, a párt szóvivője. A Tisza Tolna vármegyei embere, Kátai István pedig arról is beszélt egy fórumon, hogy az RMDSZ-nek a román nyelvet kellene erőltetnie, és tiszteletben kell tartani a román emberek érzékenységét.

Borítókép: Óriásplakát a december 5-i népszavazás előtt (Forrás: Facebook)