„Túl egy határon” – a DK-sokat teljesen összezavarta Dobrevék új kampánya

Miközben Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció a határon túliak szavazati jog ellen uszít, a párt szimpatizánsai úgy vélik, Brüsszel a határon túli ellenség, ahol beleszólnak hazánk ügyeibe, és az uniós pénzeket is jogtalanul tartják vissza.

2025. 09. 30. 5:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fizetett Facebook-hirdetésben kampányol a határon túliak szavazati joga ellen Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció elnökének mostani lépése nem új, a párt mindig is ellenezte a külhoni magyarok választási jogát, ám a mostani hirdetés arra is rámutat, a DK szavazói nem igazán értették meg Dobrev Klára üzenetét.

Fizetett hirdetésben uszít a DK. (Facebook)

A bejegyzéshez hozzászólok között ugyanis többen úgy gondolják, Brüsszelben döntenek helyettük, ami „túl van egy határon”. Egyikük például azt írta,

„teljesen igaza van, egyetértek, ne Brüsszelben, a határon túlról mondják meg, mi kell nekünk tenni”,

mire valaki annyit írt: „nem kötelező, ki lehet lépni az unióból”.

 

Egy másik kommentelő úgy fogalmazott, „így igaz, nehogy már Klára asszony Brüsszelből utasítsa a magyar embereket!”

 

Volt, aki azt nehezményezte, hogy „az Európai Unió visszatartja a hazánknak járó forrásokat.” „ De a pénzünk az kéne, ugye?” – tette fel a kérdést valaki, mire azt a választ kapta, „az a magyarok pénze, az jár”.

 „Nem az övéké, a mienk, amit nem adnak ide, különböző indokokkal”.

Ugyanitt valaki azt írta, „valóban kellene, járna”.

Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „Dobrev Klára nem az Európai Egyesült Államokban hisz? Az bizonyos határokon kívül van.”

 

Úgy tűnik tehát, hogy a DK támogatói közül többen nem értenek egyet a párt Brüsszelt kiszolgáló politikájával, és kevésbé foglalkoznak a határon túl élő magyarokkal, ami a DK egyik fő kampányeleme.

Mint ismert, 2004-ben tartottak népszavazást egyebek mellett arról, hogy

a határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással kaphassák meg a magyar állampolgárságot.

Bár a többség igennel szavazott, ám a sosem látott kormányzati gyűlölet- és hazugságkampány eredményeképpen túl kevesen járultak az urnákhoz, így eredménytelen lett a referendum.

Az akkori Gyurcsány-kormány „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”, „A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher” szlogenekkel kampányolt a külhoni magyarok ellen.

A hazugságkampány szerencsére csak ideiglenesen ért cél: 2010 májusában, az első kétharmados választási győzelem után felálló Orbán-kormány alatt az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Csupán hárman, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel, öten pedig – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, Dorosz Dávid és Szabó Tímea – tartózkodtak.

A DK azonban azóta is rendre uszít a külhoni magyarok ellen,

amihez egy időben csatlakozott a Jobbik is, melynek korábbi elnöke, a ma már a DK-hoz dörgölőző Jakab Péter is előszeretettel lázít nemzettestvéreink ellen.

Borítókép: Dobrev Klára, a DK elnöke (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.