Az uniós testület déli sajtótájékoztatóján a korábbi értesüléseket megerősítve a szóvivő úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem zárult le az ezzel kapcsolatos vizsgálat. A Bruxinfo emlékeztetett: korábban még azt valószínűsítették, hogy az Európai Bizottság szeptember végén megindítja a kötelezettségszegési eljárást, mert álláspontja szerint a magyar parlament által elfogadott formájában az illeték a jegybankok függetlenségére vonatkozó uniós szabályokba ütközik. Az utóbbi időben viszont kormányszinten is voltak utalások arra, hogy a jegybankra mégsem vetnék ki a tranzakciós illetéket.
Jövő hónapban jön a kötelezettségszegési eljárás
Egy név nélkül nyilatkozó uniós forrás azt is megerősítette, hogy a bizottságnak továbbra is aggodalmai vannak a pénzügyi tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire történő kiterjesztésével kapcsolatban. A bizottsághoz közelálló forrás lehetségesnek tartja, hogy a következő hónapban lezárul az ezzel kapcsolatos vizsgálat, és a jövő hónapban emiatt elindulhat a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Az Európai Bizottság minden hónap utolsó csütörtökén jelenti be, hogy a 27 uniós tagállam közül melyek ellen milyen ügyekben indít kötelezettségszegési eljárást.
Levélváltás a tranzakciós illetékről
Az Európai Bizottság korábban a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban arra kérte a magyar hatóságokat, hogy „osszák meg nézeteiket a bizottsággal e gyakorlatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban”. A Külügyminisztérium a kért határidőre elküldte válaszát a bizottságnak, erre mindeddig nem érkezett reakció a bizottságtól, és a kormánynak nincs információja születőben lévő kötelezettségszegési eljárásról – mondta hétfőn Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Gond a közjegyzőkre vonatkozó követelmény
Az Európai Bizottság felszólítást intézett Magyarországhoz, hogy az uniós jogot tiszteletben tartva vonja vissza a közjegyzőkre vonatkozó állampolgársági követelményt. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény emlékeztetett arra, hogy Európai Unió Bírósága már kimondta: az ilyen állampolgársági követelmények ellentétesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés által védett letelepedési szabadsággal. Brüsszel azzal érvel a közjegyzői tevékenység feltételeként a magyar állampolgárság megkövetelése ellen, hogy álláspontja szerint a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó kivételek nem terjednek ki a közjegyzők tevékenységére.