A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából származó bevételek emelkedésével – jelentette ki a helyettes államtitkár. A múlt évben 172,3 milliárd forintot tett ki az evabevétel, az idei év első 8 hónapjában 72,2 milliárdot.
Egy másik újságírói kérdésre Banai Péter Benő kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat számol a tranzakciós illeték jegybanki alkalmazásával. E tekintetben változásra a vonatkozó – a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló – törvényi szabályozás módosítása esetén kerülhet sor.
Csökkent a kormány betétállománya
Az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban arra kérte a magyar hatóságokat, hogy „osszák meg nézeteiket a bizottsággal e gyakorlatnak az EUMSZ 130. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban”. A Külügyminisztérium a kért határidőre elküldte válaszát a bizottságnak, erre mindeddig nem érkezett reakció a bizottságtól, és a kormánynak nincs információja születőben lévő kötelezettségszegési eljárásról – válaszolta a helyettes államtitkár egy másik kérdésre.
A költségvetés finanszírozását, illetve a kormány MNB-nél lévő betétállományát firtató kérdésre Banai közölte: az augusztusi hiány mintegy 120 milliárd forinttal, az IMF-törlesztés további 168 milliárddal csökkentette a betétállományt. Ezenkívül 130 milliárddal csökkent az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) MNB-nél elhelyezett devizabetét-állományának forintban kifejezett összege az euró főbb devizákhoz mért erősödése miatt.
Változatlan a hiánycél
A kamatkiadások éves összege várhatóan meg fogja haladni a törvényi előirányzatban szereplő 1065 milliárd forintos összeget – válaszolta az NGM vezető munkatársa egy másik kérdésre. Véleménye szerint a 98 milliárd forint összegű kamatkockázati tartalék összegén belül marad a kamatkiadások nettó többlete. Megjegyezte, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt az összes bevétel és kiadás különbségeként kell elérni, így nem az egyes kiadási és bevételi tételek alakulása, hanem azok összessége határozza meg a hiánycél teljesülését.
Az év első 8 hónapjában a költségvetés 113,2 milliárd forinttal többet költött kamatkiadásokra, mint a múlt év hasonló időszakában. Az európai uniós módszertan szerinti 2,5 százalékos hiánycél változatlan. Az eredetileg tervezetthez képest rosszabb makrogazdasági körülmények miatt a költségvetési törvényben szereplő extra tartalékok túlnyomó többségének megtakarítása szükséges – felelte Banai Péter Benő arra a kérdésre, hogy mekkora hiányt vár az NGM az év végén.
