A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn elmondta: az ősszel elfogadandó, 2013. január elsejétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is.
Matolcsy György kiemelte: a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.
A miniszter azt mondta: „valószínűleg nem” lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába – attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket – stabil.
Ötmillió adózó munkahely a cél
Bizottságok
– Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak. A bizottság tagjai betekinthetnek majd az azeri Ramil Sahib Safarov kiadatásával kapcsolatos iratokba.
– Jövő év július 1-jétől javasolja felállítani az állami koncessziós dohányboltok rendszerét Magyarországon a parlament alkotmányügyi bizottsága, január 1. helyett. A trafiktörvény néven közismert javaslatot a parlament még februárban öntötte végleges formába, de a zárószavazást elhalasztották az Európai Bizottság véleményének megismeréséig.
A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent – mondta Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Matolcsy György hangsúlyozta: jövőre a kormány azt szeretné, hogy legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.
Sikeres pénzügyi konszolidáció
Matolcsy György a bizottság ülésén kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság.
A másik kiemelt eredmény, hogy olyan – hagyományos és nem hagyományos – eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány.
Csökkenő munkanélküliség
A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint az, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas – fűzte hozzá Matolcsy György.
Nőtt az aktivitási ráta
Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Matolcsy György kiemelte: 65 százalék közelében van az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Hozzátette: az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.
A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunkarendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek. Hozzáfűzte, hogy ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés.
A munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé a fordulat továbbvitelét
A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan – vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál – csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat. Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.
Jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek
A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány – mondta a nemzetgazdasági miniszter. „Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni” – fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve, hogy „ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem”. Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire vet ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket.
Matolcsy György az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.
