Hazánkban fektet be a kínai médiaóriás

Együttműködési megállapodást kötött a Duna International Könyvkiadó és a kantoni székhelyű SPM kiadói és médiavállalkozásokat tömörítő holding.

Az együttműködést a jogvásárlásra és a kiadásra kívánják alapozni – hangzott el mindkét oldalról. Az évi 6 milliárd jüanos (213,4 milliárd forint) forgalmat bonyolító dél-kínai SPM belépne a magyar cégbe, míg Kínában egy közös vállalatot hoznának létre. A két cég első üzleti vállalkozása, közös könyve októberben jelenik meg Magyarországon. Témája a kínai hagyományos orvoslás, a címe: Levegő, vér, meridiánok.

Dübörgő Duna

Mmájus elején jelentették be: egymilliárd eurós kínai hitelt nyújt a Kínai Fejlesztési Bank, a Magyar Fejlesztési Banknál lehet majd hozzájutni – hangzott el egy budapesti kínai–magyar üzletember-találkozón.

Matolcsy György az új győri Audi-gyár bokrétaünnepségén május közepén úgy fogalmazott: Magyarország keleti nyitást hajt végre külgazdaság-politikájában, aminek legfontosabb szereplője paradox módon Németország.

Az mno.hu beszámolt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában megrendezett konferenciáról, ahol még a sokat látott hallgatóságnak is leesett az álla a kínai számok hallatán. Kína hazánk legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthatunk. Peking hazánkban 2,3–2,5 milliárd dollár értékben fektetett be.

Június végén testvérvárosi megállapodást írt alá Budapest és Peking, a Miskolci Egyetem pedig kínai egyetemekkel fűzné szorosabbra a szálakat.

Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.

A Duna Könyvkiadó évente egymillió példányszámban visz a piacra könyveket, s hosszú évek óta jelen van Romániában, tavalytól szerbül is jelentet meg könyveket, s Horvátországgal, Csehországgal és Németországgal is együttműködésre készül. A cég az elmúlt öt évben évi 200 százalékkal növelte nyereségét, tavaly pedig 250 százalékkal az előző évhez viszonyítva, ami érthető módon felkeltette a kínai partner érdeklődését – mondta az MTI-nek Pekingben Baráz Miklós, a Duna International igazgatója, s kifejezte, nagy reményeket fűz a magánkezdeményezésből született, egy-másfél éven át előkészített megállapodáshoz.

A világ és Magyarország Kínában

A Duna elsősorban a jól eladható témákat feldolgozó, ismeretterjesztő, közérthető, egészségmegőrzéssel kapcsolatos kínai könyvekkel indítana Magyarországon, míg Kínában egyfajta európai, világkiadót szeretne, amely a népszerű világirodalmat is behozná a hatalmas piacra, egyben a magyar irodalomból is megjelentetne ízelítőt. Ami az első választást, a Csang Edit fordításában megjelenő, Csang Csin-csung orvos, szakíró munkáját illeti, elővételben már több mint kétezer darab elkelt – jegyezte meg az igazgató.

A kínai partner több lábon áll, 22 nagyvállalat tartozik hozzá, köztük nyolc könyvkiadó; működtet egy televíziós csatornát, kiad húszféle magazint, elektronikus kiadással, vagyis e-könyvekkel is foglalkozik, van nyomdája és mindemellett ingatlanbefektetésekben is érdekelt.

Kína Európában

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami Kínában leginkább eladható a kínai könyvpiacon, Ho Cu-min, a holding vezérigazgató-helyettese példaként a gyerekneveléssel, az életmóddal és a gazdasággal kapcsolatos témákat említette. Mint mondta, cégének több mint 20 országgal van kapcsolata, s leginkább jogdíjakat vásárolnak. Ho úgy vélte, a magyarországi jelenlét, a Duna Könyvkiadóval létesített kapcsolat jövedelmező befektetés lehet, amely segítheti a kínai szellemi termékek magyarországi terjesztését, valamint a környező országokba, az európai piacra juttatását.