Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. január 1-jétől vette át kormánybiztosként a kínai–magyar viszony ápolását. A keleti nyitás korábban csak szlogen volt, mostantól viszont már valódi kitörési pont lehet – hívta fel a figyelmet Szatmáry Kristóf. Az államtitkár jelezte, mióta az NGM-hez került a kínai kapcsolatokért felelős részleg, 30 új munkatárssal bővült. Rajtuk kívül nemsokára egy kereskedőház is segíti majd a kapcsolatok alakulását.
Globális nyitás
Takács Szabolcs inkább a politikai kapcsolatok múltjára, jelenére koncentrált. A Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának vezetője hangsúlyozta, Magyarország volt az első a térségből, mely a világháború után újra felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. A hagyományosan jó viszony a 60-as, 70-es években elcsendesedett, és a rendszerváltást követően éledt újra, majd stabilizálódott. Elfogadtuk egymást – így Takács. Elhangzott: a magyar kormány globális nyitást célzó politikájának egyik kiemelt területe Ázsia, ezen belül Kína, de hasonlóan fontos Dél-Amerika (BRICS) és Dél-Ázsia is. Kiemelte, ez nem véletlen, a G20-ak között immár 5 ázsiai ország található.
A politikus kitért az 1997-es ázsiai pénzügyi válságra is, melynek leginkább érintett államai Japán, a Koreai Köztársaság, Indonézia és Thaiföld voltak. Nagyjából 20 ezer vállalkozás szűnt meg ekkor, így ezeknek az országoknak van némi fogalma arról, mi zajlik most Európában. A '97-es válság – mely egyébként Kínát kevésbé érintette – következtében a világ némiképp elfordult a térségtől. Magyarország ebben az időszakban lassan eltávolodott az olyan szocialista partnerektől, mint Laosz, Kína, Mongólia vagy Észak-Korea.
Keleti cselekvés
A 2008-ban kezdődő krízis kedvező helyzetben találta a térséget, így Kínát is. Ennek oka, hogy nagyobb stabilitást, növekedést biztosító gazdasági megoldásokat találtak, alkalmaztak. Magyarországnak ebben a helyzetben azon kellett gondolkoznia, hogyan tudná kiaknázni a nagy potenciált magában hordozó keleti kapcsolatokat. „Keleti cselekvés, keleti nyitás, talán így lehetne legjobban jellemezni a kormány célkitűzését” – jegyezte meg az osztályvezető. Ugyanakkor azzal, hogy az Európai Unió tagja vagyunk, önállóan vállaltuk, hogy diplomáciai mozgásterünket korlátozzuk, tette hozzá.
2003-ban Kína és az EU stratégiai partnerségi szerződést kötöttek. Az ázsiai ország elsősorban gazdasági kapcsolatokban reménykedik az unióval, és ígéretet tett rá, hogy segít a gazdasági válságból való kilábalásban. Az EU viszont politikai alapon is szeretné pozicionálni magát ebben a viszonyban. Oroszországgal az energiahordozók miatt jó a kapcsolatuk, az USA-val pedig gazdasági-pénzügyi tekintetben is – magyarázta Takács Szabolcs.
Az EU–kínai stratégiai párbeszéd a magyar elnökség idején 2011 májusában lódult meg, majd júniusban tizennyolcból 15 ázsiai külügyminiszter tett látogatást Gödöllőre, az uniós elnökség központi helyszínére. Takács Szabolcs leszögezte: nem a soros elnökséget ellátó Magyarország, hanem az unió tárgyalt ekkor Kínával, ekképpen a magyar siker az egész közösségé volt.
Röpködtek az ezermilliárdok
Kína Magyarország legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: hazánk évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthat. Peking hazánkban 2,3–2,5 milliárd dollár értékben fektetett be, elsősorban informatikai, elektronikai és a telekommunikáció terén. Orosz György, az NGM külgazdasági osztályának vezetője elmondta, a kapcsolatok élénkítésében fontos szerepet vállal a Kínai–Magyar Tanácsadó Testület, mely 4-6 alkalommal ülésezik majd évente. Cél, hogy hazánk gazdasági hídfőállás legyen a térségben.