A kínaiak nem vesznek gagyit

Mintegy 3500 milliárd forintot tesz ki az éves kínai–magyar kereskedelmi forgalom. A vállalkozások és a két állam azonban nem ülnek a babérjaikon: többet akarnak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. január 1-jétől vette át kormánybiztosként a kínai–magyar viszony ápolását. A keleti nyitás korábban csak szlogen volt, mostantól viszont már valódi kitörési pont lehet – hívta fel a figyelmet Szatmáry Kristóf. Az államtitkár jelezte, mióta az NGM-hez került a kínai kapcsolatokért felelős részleg, 30 új munkatárssal bővült. Rajtuk kívül nemsokára egy kereskedőház is segíti majd a kapcsolatok alakulását.

Globális nyitás

Takács Szabolcs inkább a politikai kapcsolatok múltjára, jelenére koncentrált. A Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának vezetője hangsúlyozta, Magyarország volt az első a térségből, mely a világháború után újra felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. A hagyományosan jó viszony a 60-as, 70-es években elcsendesedett, és a rendszerváltást követően éledt újra, majd stabilizálódott. Elfogadtuk egymást – így Takács. Elhangzott: a magyar kormány globális nyitást célzó politikájának egyik kiemelt területe Ázsia, ezen belül Kína, de hasonlóan fontos Dél-Amerika (BRICS) és Dél-Ázsia is. Kiemelte, ez nem véletlen, a G20-ak között immár 5 ázsiai ország található.

A politikus kitért az 1997-es ázsiai pénzügyi válságra is, melynek leginkább érintett államai Japán, a Koreai Köztársaság, Indonézia és Thaiföld voltak. Nagyjából 20 ezer vállalkozás szűnt meg ekkor, így ezeknek az országoknak van némi fogalma arról, mi zajlik most Európában. A '97-es válság – mely egyébként Kínát kevésbé érintette – következtében a világ némiképp elfordult a térségtől. Magyarország ebben az időszakban lassan eltávolodott az olyan szocialista partnerektől, mint Laosz, Kína, Mongólia vagy Észak-Korea.

Keleti cselekvés

A 2008-ban kezdődő krízis kedvező helyzetben találta a térséget, így Kínát is. Ennek oka, hogy nagyobb stabilitást, növekedést biztosító gazdasági megoldásokat találtak, alkalmaztak. Magyarországnak ebben a helyzetben azon kellett gondolkoznia, hogyan tudná kiaknázni a nagy potenciált magában hordozó keleti kapcsolatokat. „Keleti cselekvés, keleti nyitás, talán így lehetne legjobban jellemezni a kormány célkitűzését” – jegyezte meg az osztályvezető. Ugyanakkor azzal, hogy az Európai Unió tagja vagyunk, önállóan vállaltuk, hogy diplomáciai mozgásterünket korlátozzuk, tette hozzá.

2003-ban Kína és az EU stratégiai partnerségi szerződést kötöttek. Az ázsiai ország elsősorban gazdasági kapcsolatokban reménykedik az unióval, és ígéretet tett rá, hogy segít a gazdasági válságból való kilábalásban. Az EU viszont politikai alapon is szeretné pozicionálni magát ebben a viszonyban. Oroszországgal az energiahordozók miatt jó a kapcsolatuk, az USA-val pedig gazdasági-pénzügyi tekintetben is – magyarázta Takács Szabolcs.

Az EU–kínai stratégiai párbeszéd a magyar elnökség idején 2011 májusában lódult meg, majd júniusban tizennyolcból 15 ázsiai külügyminiszter tett látogatást Gödöllőre, az uniós elnökség központi helyszínére. Takács Szabolcs leszögezte: nem a soros elnökséget ellátó Magyarország, hanem az unió tárgyalt ekkor Kínával, ekképpen a magyar siker az egész közösségé volt.

Röpködtek az ezermilliárdok

Kína Magyarország legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: hazánk évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthat. Peking hazánkban 2,3–2,5 milliárd dollár értékben fektetett be, elsősorban informatikai, elektronikai és a telekommunikáció terén. Orosz György, az NGM külgazdasági osztályának vezetője elmondta, a kapcsolatok élénkítésében fontos szerepet vállal a Kínai–Magyar Tanácsadó Testület, mely 4-6 alkalommal ülésezik majd évente. Cél, hogy hazánk gazdasági hídfőállás legyen a térségben.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Kínában nem ugyanazok a szabályozások érvényesek, mint az unióban vagy Magyarországon. A siker érdekében komoly piaci felmérést kell végezni, és a folyamatos konzultáció is fontos. Kiemelte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerepét, mely kereskedelemfejlesztési pályázatok meghirdetésével kívánja segíteni a hazai kkv-k érvényesülését külföldön, így Kínában is.

Wang Hongliang, a kínai követség kereskedelmi tanácsosa olykor a tolmácsot is zavarba hozta, amikor a kínairól átváltva tökéletes magyarsággal javított az elhangzottakon. Megjegyezte: Kína és Magyarország kapcsolata baráti, de ennél is fontosabb, hogy országa számára Magyarország a legfontosabb gazdasági partner a térségben. Ugyanakkor kiemelte, a válság miatt nagyjából 16 százalékkal csökkent a forgalom a két ország között. Ezek a nehézségek átmenetiek, nem kell megijedni tőlük, tette hozzá. A közös beruházások száma egyre növekszik, a hazánkban alkalmazott kínaiak száma meghaladja a négyezer főt.

Vasutat is építenek Magyarországon

A közös projektek közül kitért a Huawei gyárra, melynek Pécs mellett immár Budapesten is van telephelye. Együttműködést terveznek a reptéri gyorsvasút és egyéb hazai vasúti hálózatok felújítása kapcsán is. A kapcsolatok tökéletesítését célozza a közös mezőgazdasági és technológiai bizottság felállítása. Kiemelt cél egy több száz millió dolláros befektetés: a kínai állam ugyanis a kelet-európai országok többségében gazdasági-technológiai parkokat kíván létrehozni.

Kínai tőke és magyar találmányok

2015-ig a két ország közötti gazdasági kapcsolatból eredő befektetések összegének át kell lépnie a húszmilliárd dollárt, utalt a tavalyi miniszterelnöki találkozó egyik legfőbb vállalására Wang Hongliang. Hazája gazdasági fejlődése kapcsán leszögezte: a növekedés üteme ugyan visszaesett, a tengerparti városok viszont töretlenül fejlődnek. Jól jelzi ezt, hogy a kínai kkv-k által generált bevétel eléri az 1700 milliárd dollárt. 250 millió mobiltelefon kerül piacra évente, és egymilliárd palack bort fogyasztanak el a kínaiak 365 nap leforgása alatt. Leszögezte, Kínában a tőkének, Magyarországon pedig az új találmányoknak nincsenek hiányában: a két dolgot érdemes lenne összekötni és kiaknázni. A kínaiak nem félnek a drága termékektől, de a kiváló minőséget óhajtják, zárta a diplomata.

Híd a két ország között

Károly László, a Kínai Kapcsolatok Fejlesztéséért Szakmai Osztály elnöke előadásában elmondta, hogy a BKIK egy „hidat szeretne létrehozni” a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének érdekében a két ország között. A szakmai osztály már hét kínai kamarával áll kapcsolatban. Károly László kifejtette, hogy a kamara célja elősegíteni a tapasztalatok cseréjét. Az elnök ezt kisebb konferenciákon, workshopokon főképp szakmaspecifikus előadásokkal képzeli el.

A Túró Rudi is fontos

Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója a piackutatás és a marketingkommunikáció fontosságáról tartott előadást. Példaként kiemelte a Túró Rudi esetét: hazánkban sokan kedvelik, de Kínában hagyományosan nem szeretik a tehéntúróból készült termékeket – később a cég be is záratta kínai gyárát. Fontos támaszték lehet egy cég számára az országimázs is – ez főként az exportőr vállalkozásokra igaz. Sárkány itt is egy példával szemléltette az ilyen jellegű kommunikáció fontosságát: a francia bor ugyanis kiváló marketinget kapott a távoli országban, így a kínaiak nem véletlenül gondolják azt, hogy „a bor csak francia lehet”.

A cégvezető elmondta, hogy a Kínában próbálkozó vállalkozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mit gondolnak az ottani emberek Magyarországról. Sárkány kiemelte, hogy elsősorban a finom borokról és a méltán nevezetes fürdőinkről tudnak. Az átlagos kínai polgár szerint hazánk egy békés ország, mely nagyjából annyit tesz, hogy nincs nagy tömeg, és jó a levegő.

Nem vesznek gagyit

Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a kínaiak már tudatos vásárlók. „Odamegy, megnézi, megfogja, megveszi” – így vásárolnak Kínában. Eljutottunk oda, hogy a fogyasztás már tudatos, „nem vesznek gagyit”, valamint a kínai vásárlók már tisztában vannak az őket megillető jogokkal is. Főleg környezetvédelmi projektekben gondolkodnak Kínában: modern mezőgazdasági technológiák, bio- és energetikai technológiák, valamint természetesen érdeklődnek a high-tech iránt is.

Az üzlet az üzlet

„A kormányzati kapcsolatok fontosak, de Kínában minden az üzlet szerint történik” – emelte ki. Olyannyira, hogy a szerződések az utolsó utáni pillanatokban is módosulhatnak – legalábbis a kínai partnerek előszeretettel próbálkoznak akár a hivatalos sajtótájékoztató előtti percekben is módosítani a szerződésen. Forintos szerint meg kell nézni, mire van szükség, mire van kereslet Kínában – nem pedig adott termékhez megkeresni a kereskedelmi partnert. A cégvezető hozzátette, hogy szerinte a magyar cégeknek igenis van keresnivalójuk a szolgáltatási szektorban.