A kínaiak nem vesznek gagyit

Mintegy 3500 milliárd forintot tesz ki az éves kínai–magyar kereskedelmi forgalom. A vállalkozások és a két állam azonban nem ülnek a babérjaikon: többet akarnak.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Kínában nem ugyanazok a szabályozások érvényesek, mint az unióban vagy Magyarországon. A siker érdekében komoly piaci felmérést kell végezni, és a folyamatos konzultáció is fontos. Kiemelte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerepét, mely kereskedelemfejlesztési pályázatok meghirdetésével kívánja segíteni a hazai kkv-k érvényesülését külföldön, így Kínában is.

Wang Hongliang, a kínai követség kereskedelmi tanácsosa olykor a tolmácsot is zavarba hozta, amikor a kínairól átváltva tökéletes magyarsággal javított az elhangzottakon. Megjegyezte: Kína és Magyarország kapcsolata baráti, de ennél is fontosabb, hogy országa számára Magyarország a legfontosabb gazdasági partner a térségben. Ugyanakkor kiemelte, a válság miatt nagyjából 16 százalékkal csökkent a forgalom a két ország között. Ezek a nehézségek átmenetiek, nem kell megijedni tőlük, tette hozzá. A közös beruházások száma egyre növekszik, a hazánkban alkalmazott kínaiak száma meghaladja a négyezer főt.

Vasutat is építenek Magyarországon

A közös projektek közül kitért a Huawei gyárra, melynek Pécs mellett immár Budapesten is van telephelye. Együttműködést terveznek a reptéri gyorsvasút és egyéb hazai vasúti hálózatok felújítása kapcsán is. A kapcsolatok tökéletesítését célozza a közös mezőgazdasági és technológiai bizottság felállítása. Kiemelt cél egy több száz millió dolláros befektetés: a kínai állam ugyanis a kelet-európai országok többségében gazdasági-technológiai parkokat kíván létrehozni.

Kínai tőke és magyar találmányok

2015-ig a két ország közötti gazdasági kapcsolatból eredő befektetések összegének át kell lépnie a húszmilliárd dollárt, utalt a tavalyi miniszterelnöki találkozó egyik legfőbb vállalására Wang Hongliang. Hazája gazdasági fejlődése kapcsán leszögezte: a növekedés üteme ugyan visszaesett, a tengerparti városok viszont töretlenül fejlődnek. Jól jelzi ezt, hogy a kínai kkv-k által generált bevétel eléri az 1700 milliárd dollárt. 250 millió mobiltelefon kerül piacra évente, és egymilliárd palack bort fogyasztanak el a kínaiak 365 nap leforgása alatt. Leszögezte, Kínában a tőkének, Magyarországon pedig az új találmányoknak nincsenek hiányában: a két dolgot érdemes lenne összekötni és kiaknázni. A kínaiak nem félnek a drága termékektől, de a kiváló minőséget óhajtják, zárta a diplomata.

Híd a két ország között

Károly László, a Kínai Kapcsolatok Fejlesztéséért Szakmai Osztály elnöke előadásában elmondta, hogy a BKIK egy „hidat szeretne létrehozni” a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének érdekében a két ország között. A szakmai osztály már hét kínai kamarával áll kapcsolatban. Károly László kifejtette, hogy a kamara célja elősegíteni a tapasztalatok cseréjét. Az elnök ezt kisebb konferenciákon, workshopokon főképp szakmaspecifikus előadásokkal képzeli el.

A Túró Rudi is fontos

Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója a piackutatás és a marketingkommunikáció fontosságáról tartott előadást. Példaként kiemelte a Túró Rudi esetét: hazánkban sokan kedvelik, de Kínában hagyományosan nem szeretik a tehéntúróból készült termékeket – később a cég be is záratta kínai gyárát. Fontos támaszték lehet egy cég számára az országimázs is – ez főként az exportőr vállalkozásokra igaz. Sárkány itt is egy példával szemléltette az ilyen jellegű kommunikáció fontosságát: a francia bor ugyanis kiváló marketinget kapott a távoli országban, így a kínaiak nem véletlenül gondolják azt, hogy „a bor csak francia lehet”.

A cégvezető elmondta, hogy a Kínában próbálkozó vállalkozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mit gondolnak az ottani emberek Magyarországról. Sárkány kiemelte, hogy elsősorban a finom borokról és a méltán nevezetes fürdőinkről tudnak. Az átlagos kínai polgár szerint hazánk egy békés ország, mely nagyjából annyit tesz, hogy nincs nagy tömeg, és jó a levegő.

Nem vesznek gagyit

Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a kínaiak már tudatos vásárlók. „Odamegy, megnézi, megfogja, megveszi” – így vásárolnak Kínában. Eljutottunk oda, hogy a fogyasztás már tudatos, „nem vesznek gagyit”, valamint a kínai vásárlók már tisztában vannak az őket megillető jogokkal is. Főleg környezetvédelmi projektekben gondolkodnak Kínában: modern mezőgazdasági technológiák, bio- és energetikai technológiák, valamint természetesen érdeklődnek a high-tech iránt is.

Az üzlet az üzlet

„A kormányzati kapcsolatok fontosak, de Kínában minden az üzlet szerint történik” – emelte ki. Olyannyira, hogy a szerződések az utolsó utáni pillanatokban is módosulhatnak – legalábbis a kínai partnerek előszeretettel próbálkoznak akár a hivatalos sajtótájékoztató előtti percekben is módosítani a szerződésen. Forintos szerint meg kell nézni, mire van szükség, mire van kereslet Kínában – nem pedig adott termékhez megkeresni a kereskedelmi partnert. A cégvezető hozzátette, hogy szerinte a magyar cégeknek igenis van keresnivalójuk a szolgáltatási szektorban.