A szingapúri védelmi fórum zárónapján Sindzsiró Koizumi kijelentette, hogy a nemzetközi közösség számára valójában Kína és annak „hatalmas fegyverarzenálja” jelent komoly aggodalmat.
A két ország közötti viszonyt továbbra is meghatározza Japán második világháborús kínai megszállásának emléke. A csúcstalálkozó előtt egy nappal Csiang Pin, a kínai védelmi minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az „újrafelfegyverzett Japán szürke rinocérosza” egyre gyorsabban közeledik, és a nemzetközi közösséget Japán „neo-militarizmusának” megfékezésére szólította fel.
Japán eközben tovább emeli védelmi kiadásait: az ország immár tizenkét egymást követő évben fogadott el rekordnagyságú katonai költségvetést.
A decemberben jóváhagyott büdzsé meghaladja a 9 billió jent, vagyis mintegy 57 milliárd dollárt, ezzel Tokió közelebb került ahhoz a céljához, hogy GDP-je 2 százalékát védelemre fordítsa. A japán vezetés hangsúlyozza, hogy nem háborús célokat követ, hanem kizárólag önvédelmi képességeit kívánja megerősíteni.
Koizumi a fórumon arról beszélt, hogy minden állam számára természetes a védelem korszerűsítése annak érdekében, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és hozzájáruljon a régió békéjéhez. A hallgatóságban jelenlévő, korábban japán megszállást elszenvedő ázsiai országok képviselőit azzal próbálta megnyugtatni, hogy Japán átlátható módon jár el, és folyamatos párbeszédet folytat más államokkal.
Japán védelmi minisztere tagadta a vádakat majd Kínát hozta fel példaként
A japán miniszter visszautasította a „neo-militarizmus” vádját, hangsúlyozva: „ennél távolabb semmi sem állhatna az igazságtól”. Burkoltan Kínára utalva megjegyezte, hogy van olyan ország, amely jelentős nukleáris arzenállal és stratégiai bombázókkal rendelkezik, miközben Japánnak nincsenek ilyen fegyverei, mégis Tokiót vádolják militarizmussal.
A beszéd után a kínai hadsereg egyik képviselője azt kérdezte, hajlandó-e Japán bocsánatot kérni Kínától, Dél-Koreától és a második világháború délkelet-ázsiai áldozataitól. Koizumi nem válaszolt közvetlenül, ugyanakkor ismét bírálta Kínát, mondván: Peking jelentős mértékben növeli katonai kiadásait, miközben nem biztosít megfelelő átláthatóságot gyors ütemű haderőfejlesztéséhez.
Szerinte Kína külpolitikai és katonai lépései Japán és a nemzetközi közösség számára is komoly aggodalomra adnak okot. Hozzátette, hogy Tokió továbbra is nyitott a Kínával folytatott párbeszédre. A japán háborús bűnök miatti bocsánatkérések kérdése régóta érzékeny pont a kétoldalú kapcsolatokban, Kína pedig többször elégtelennek nevezte a korábbi japán gesztusokat. Koizumi édesapja, Dzsunicsiró Koizumi miniszterelnökként több alkalommal is bocsánatot kért a múltbeli atrocitásokért.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!