A spektákulum parlamentje

Sokan megdöbbenéssel nézik Magyar Péter minden eddigi viselkedési, retorikai normát felrúgó miniszterelnöki fellépéseit a magyar Országgyűlésben. A kormányfő folyamatosan keresi a konfliktusokat, akkor is hangosan kommentálja az éppen felszólaló ellenzéki képviselőket, amikor neki nem adtak szót, elhagyja a helyét és személyes vitát folytat a Fidesz frakcióvezetőjével, illetve durván támadta az ünnepi alakuló ülésen a köztársasági elnököt. Egyes elemzések szerint Magyar Péter kottájában ez és a folyamatos online jelenlét és történetmesélés, az úgynevezett abszolút filmszínház egyfajta metapolitikai harc, amelynek célja a közéletről alkotott kép teljes átformálása. Összeállításunkban ezt a Magyarországon eddig példátlan politikai stílust és annak mélyebb rétegeit mutatjuk be, egykori parlamenti képviselők kommentálásával.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A fentiekben bemutatott viselkedés egy hivatalban lévő miniszterelnöktől eddig példátlan volt, de Magyar Péter elmúlt két évben folytatott kommunikációja ismeretében nem meglepő. 

A Tisza Párt elnöke már az első fellépéseivel, közösségi médiás aktivitásával, kampánygyűléseivel egyértelművé tette, hogy nem csak retorikai fogásként beszélt folyamatosan arról, hogy szakít az elmúlt 20 évvel, és ez az elitellenes irányvonal nem pusztán a pártpolitikát érinti. 

Támadta olykor a vele szimpatizáló sajtó képviselőit is, bárkinek visszaszólt, aki akár csak óvatos bírálatot fogalmazott meg vele szemben. Mára világossá vált, hogy Magyar Péter nem egyszerűen csak az elmúlt húsz év elitjét akarta legyőzni, hanem a politikai tér saját képére formálását tűzte ki célul. 

Erre utal az Indexnek adott csütörtöki interjúban Kiss Viktor politológus, aki metapolitikai harcként mutatja be a miniszterelnök unortodox és sokakat felháborító, irritáló kommunikációját. 

Kiss Viktor szerint „lecseréli a politikát egy olyanra, amely immár nem Orbánnak, hanem neki kedvez és amiben ő hisz. Ha ezt a metapolitikai harcot sikerrel vívja meg, akkor végleg ki tudja ütni a nyeregből Orbánt” – vélekedett a szakértő. A metapolitikai váltás nem pusztán személycserét jelent. A politikai képzelet átformálását, a politikusokkal kapcsolatos új típusú illúziók létrehozását akarja elérni Magyar Péter. 

A politológus szerint Magyar Péter személyisége eltörpül amellett, hogy ő valójában a korszellem egyik legtökéletesebb kifejeződése. A kormányfő sikerének kulcsa valójában az önnarráció, az online jelenlét és a folyamatos performativitás logikája, vagyis az, hogy a digitális korszak politikai érzékeléséhez sokkal pontosabban alkalmazkodott, mint a hagyományos pártpolitika szereplői – állítja Kiss Viktor.

Itt érdemes egy másik fogalmat, a spektákulumot is megemlíteni. Ez a szó eredetileg egyszerűen látványos nyilvános eseményt jelentett, de a társadalomtudományban és a médiakritikában ennél sokkal specifikusabb fogalommá vált. A legismertebb meghatározás Guy Debord francia filozófustól származik, aki 1967-ben írta meg A spektákulum társadalma című művét. Ennek lényege, hogy a valóságot egyre inkább médiaképek, szimbólumok és reprezentációk helyettesítik, a politikát, a kultúrát és a közéletet pedig gyakran nem a tényleges tartalom, hanem a látvány és a kommunikációs hatás uralja. Ez a jelenség fejeződik a ki markánsan Magyar Péter politizálásában is. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban jellemzik abszolút filmszínházként a Tisza politikacsinálását, amit sokan a Netflix-sorozatokhoz hasonlítanak abban a tekintetben, hogy az új kormányfő a tévédrámák világából ismert elemekkel igyekszik napi szinten kiszolgálni és bevonni a közönségét. A Tisza-szimpatizánsok így kvázi egy valóságshow világában érezhetik magukat, megkapva azt az illúziót, hogy a miniszterelnök mellett ők is aktív részesei az „előadásnak”. 

De hogyan látják Magyar Péter stílusát egykori baloldali, liberális és konzervatív parlamenti képviselők? Az egykor meghatározó politikusok közül volt aki egyelőre türelmet szavazna Magyar Péternek, volt, aki kifejezetten pozitívnak látja a Tisztelt Házban az új miniszterelnök által megjelenített stílust, többen pedig kifejezetten káros jelenséget látnak benne.

– 36 éve követem a parlamentet, az első 12 évben én is tagja voltam az Országgyűlésnek, de ilyesfajta aktivitást egyik korábbi miniszterelnöktől sem láttam. A Tisza Párt nevében is szereplő tisztelet szóba a másik meghallgatása is beletartozik. Noha fiatal koromban, kezdőként én is néha bekiabáltam a parlamenti vitákban, ezt nem a kormányfői székből tettem – jelentette ki lapunknak Hack Péter egykori SZDSZ-es honatya. A legkirívóbb esetnek azt nevezte, ahogyan Magyar Péter a köztársasági elnökkel beszélt. 

– Ilyet soha nem láttam korábban, és nem is tartom helyesnek. Ráadásul ha a parlamentben így beszélnek, az utcán még durvábban fognak, sőt ez a stílus akár tettlegességre is ragadtathatja az embereket – vélte Hack Péter.

Az egykori MDF-es Kónya Imre szerint indulattal telített légkörben a parlamenti munkát sem lehet eredményesen végezni, emellett a kölcsönösen elfogadott szabályokat mindenkinek be kell tartani, a házelnöknek pedig be kell azokat tartatni. – A magas tisztséget betöltőknek azt is tudniuk kell, hogy a magatartásuk példaként szolgál az  embereknek. Ha egy miniszterelnök a vele vitatkozók érveit nem hajlandó higgadtan végig hallgatni, hanem indulattól fűtve igyekszik igazát bizonyítani, ráadásul mindezt az írott és íratlan viselkedési szabályok felrúgásával teszi, akkor szavazói közül sokan – különösen a fiatalok, akik korábban nem nagyon figyeltek a politikára – ezt sikeres mintának tekinthetik, és a saját kapcsolataikban is megpróbálhatják alkalmazni – fejtette ki az korábbi belügyminiszter. Felidézte: az ő képviselősége idejében is voltak kemény viták, ám azok nem fajultak személyeskedésbe. – Ha a fiatalok nem hiszik el, nézzék meg a YouTubon az akkoriban legdurvábbnak tartott Kónya–Pető-vitát – tette hozzá, pozitívumként értékelve, hogy a jelenlegi ellenzék eddig képes volt megőrizni higgadtságát.

Noha Fodor Gábor a Tisza parlamenti jelenlétének átfogóbb értékelése előtt is megadná Magyar Péteréknek a hagyományos 100 napos türelmi időt, több dolgot már most szóvá tett. – Az nem fér bele, hogy bekiabálunk egymás beszéde alatt és megjegyzéseket teszünk a másikra – szögezte le az SZDSZ egykori elnöke. Hozzátette: bár az ilyen sértő viselkedésnek sajnos van hagyománya az Országgyűlésben, kormányfő részéről korábban nem hangzottak el olyan kijelentések, mint Magyar Pétertől.

 – Példátlan, hogy a beiktatási beszédben Magyar gyávának és hazugnak nevezte a köztársasági elnököt, ami becsületsértéssel egyenértékű volt – fogalmazott a korábban a környezetvédelmi miniszteri tisztséget is betöltő expolitikus. 

Mindemellett Magyar Péter viselkedésének több elemét – köztük azt, hogy mások felszólalásai alatt ide-oda mászkált a parlamentben – az új kormányfő személyiségének és tapasztalatlanságában tudja be, s reményei szerint a jövőben Magyarnál is kialakul egy „normális stílus”. 

– Kormányon már nem működik a „one man show“ – Mesterházy Attila egyebek mellett ezzel a diplomatikus kijelentéssel bírálta az új miniszterelnök parlamenti tevékenységét. Amint az MSZP korábbi elnöke rámutatott, a Tisza megnyerte a választást, Magyar Péter pedig kormányfő lett, így most már nem az ellenzékkel, hanem a kabinetje előtt álló kihívásokkal érdemes foglalkoznia. – A parlamenti munka lehetőséget adna a Tisza több politikusának, például minisztereknek a bemutatkozására. Ám ezt egyelőre nem látjuk – hangsúlyozta Mesterházy. 

Egy másik szocialista pártelnök, Lendvai Ildikó azonban eddig nem látott elfogadhatatlan határátlépést Magyar Péter parlamenti ténykedésében, sőt véleménye szerint az új kormányfő szokatlan stílusa újabb társadalmi csoportokat vonhat be a politikába. Megkeresésünkre hasonló nézeteinek adott hangot Csintalan Sándor egykori MSZP-s honatya is. 

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!