Erről Varga Mihály beszélt a Hír TV Rájátszás című műsorában. A hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter azt mondta: a kormány új intézkedései az IMF-fel tervezett megállapodással is összefüggésben vannak. Részleteket nem árult el, azt a sajtóinformációt azonban cáfolta, hogy már döntöttek volna az általános forgalmi adó egy százalékos emeléséről.
„A kormányzatnak néznie kell a kiadási oldal szerkezetét, hogy ott mit lehet még megspórolni, hogyan lehet úgy átalakítani a rendszereket, hogy azok a szolgáltatás szintjén ne változtassanak, ugyanolyan hatékonyan működjenek, viszont kevesebbe kerüljenek az adófizetőknek. A másik oldal a bevételi oldal, ezt is nézni kell. Itt sokféle ötlet fölmerült az elmúlt hetekben, hogy hogyan lehetne ezeket feszesebbé tenni, hol van még olyan terület, ahol adóátalakítással lehet valamilyen pluszpénzre szert tenni. A Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálta ennek lehetőségét, de nem tudok arról beszámolni, hogy ilyen döntés lenne” – fogalmazott Varga Mihály.
Az intézkedésekről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő számol be reggel kilenc órakor kezdődő sajtótájékoztatóján.
Csütörtökön megérkezett a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak szánt levele. Varga Mihály a Kossuth Rádió reggeli műsorában csütörtökön elmondta, hogy nincsen szó nyugdíjcsökkentésről és az ingatlanadó bevezetéséről sem. A Lánchíd Rádió Kulissza című műsorában pedig Rogán Antal arról beszélt, hogy avalutaalapnak nincsenek politikai feltételei. „Gazdasági jellegű tárgyalásokat folytatunk” – tette hozzá. A jegybanki tranzakciós illeték kapcsán pedig elmondta: akár más mértékben, más műveletekre, de érdemes lenne megtartani.
A kormány a jövő évi költségvetésben is jelentős, több százmilliárdos tartalékot képzett, ennek köszönhetően még alacsonyabb növekedés mellett is a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány – jelentette ki egy soproni konferencián csütörtökön a Költségvetési Tanács elnöke.
A hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – derül ki azokból az egyezségekből, amelyeket a nemzetközi szervezet az elmúlt években különböző országokkal kötött.
