Az Európai Bizottságtól a hivatalos válaszlevelet még nem kapta meg a magyar kormány – mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön az Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) már megkapott válaszról elmondta: a magyar kormány szeptemberi leveléből elsősorban a makrogazdasági pálya, az ehhez tartozó államháztartási, költségvetési intézkedések voltak fontosak a valutaalap számára.
Kifejtette: a jövő évi gazdasági növekedés megítélésében közeledni tudtak az álláspontok, hiszen az 1,6 százalékos GDP-növekedést jelző magyar prognózis még az év elején készült, azóta sok minden történt a világban. Egyes területeken a gazdaságpolitikai döntések könnyítettek a helyzeten, míg más területen az európai válság továbbra is kedvezőtlenül hat. Ezek arra sarkallják a magyar kormányt is, hogy a növekedési kilátásokat átértékelje – jelentette ki a hiteltárgyalásokat irányításáért felelős miniszter.
Végzett a magyar kormány álláspontjának elemzésével az Európai Bizottság, a testület pénzügyekért felelős alelnöke, Olli Rehn pedig levélben fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét a magyar kormány számára – közölte szerdán a bizottság szóvivője.
Az IMF a kormány által már tervbe vett költségvetési kiigazításokon túl nem javasol további megszorításokat – ezt a Bloomberg hírügynökségnek mondta Irina Ivascsenko. Az IMF magyarországi képviselője kiemelte: hogy a kiigazítást kiegyensúlyozottabb intézkedésekkel is el lehet érni – számolt be a Hír TV.
Mint az mno.hu beszámolt róla, a hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – derül ki azokból az egyezségekből, amelyeket a nemzetközi szervezet az elmúlt években különböző országokkal kötött.
IMF-megállapodás: Varga intenzív tárgyalássorozatban bízik
Varga Mihály elmondta: a kormány lát lehetőséget a fogyasztást terhelő adóknál – elsősorban az általános forgalmi adónál – az adóbevételek hatékonyabb beszedésére. A vita eddig arról folyt, hogy mekkora összeget lehet még a feketének, szürkének nevezett gazdaságból behajtani. A kormány optimista – hangsúlyozta a miniszter, és hozzátette, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentős átszervezésen ment keresztül az elmúlt két évben, sokkal hatékonyabbá vált az állami bevételek beszedése.
Ebben az évben, már az ősz folyamán lezárulhatnak a tárgyalások – mondta Varga Mihály. A miniszter bízik abban, hogy az IMF közgyűlését követően újra intenzív tárgyalássorozatra kerül sok, amelynek lezártával elő lehet készíteni minden tárgyaló partner számára elfogadható megállapodási tervezetet.
Varga Mihály szerdán közölte, azt reméli, hogy a szóbeli egyeztetéseket követően érdemben is felgyorsulhatnak a pénzügyi védőhálóról szóló tárgyalások Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió között.
• Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
• Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
• 2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
• A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
