Orbán Viktor kifejtette: olyan megállapodást akar kötni az IMF-fel, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról nem beszélt. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
Nem az emberekre kerül a válság terhe
Azt mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, amit úgy értelmezett, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. „Ám a magyar politikának épp az a lényege, hogy ( ) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét” – jelentette ki. Megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését.
Nem lesz
„Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba” – közölte. A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság „ezer szállal” kötődik az eurózónához, ott pedig „nagyon nagy baj van”, újabb válsághullám közeledik – mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel – a kisebb kamatok miatt – az államadósság csökkentésére is jó.
A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. „Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását ( ), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit – miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban – továbbra is közpénzből” – hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.
Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. „Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó” – vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Orbán: Az eurózóna már nem az, mint 2004-ben
Orbán Viktor szerint „az eurózóna már nem az”, mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy „az új eurózónához” is akarnak-e csatlakozni. A miniszterelnök óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
„Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához” – jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta a csatlakozást az euróövezethez.
