Az IMF által összeállított intézkedéscsomagok nem az adott ország gazdaságának beindítására koncentrálnak, hanem egyfajta konszolidációra törekszenek, ezért az intézkedések valamennyi vizsgált ország esetében csak átmeneti megoldást jelentettek, tartós javulást sehol nem eredményeztek.
A Magyarországgal szemben megfogalmazott washingtoni aggodalmak ugyanakkor még ettől függetlenül is túlzottnak tűnhetnek, hiszen az Orbán-kabinet eddig valamennyi államháztartási vállalását teljesítette, s hazánk most lényegesen jobb pénzügyi állapotban van, és sokkal kevésbé kockázatos ország, mint a 2008-as hitelfelvételkor volt. Akkor feltétel volt például, hogy a magyar kormány nem halmoz fel újabb adóssághátralékot. Ezt a követelményt sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-kabinet nem tudta teljesíteni – a GDP-hez mért államadósság 2010-ig további gyors emelkedést mutatott –, a tendencia az Orbán-kormány idején tört meg: a 2010-ben mért 83 százalékos adósságrátát mostanra 77,2 százalékra sikerült leszorítani.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek 8 című műsorában.
Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
Figyelemre méltó, hogy míg Magyarország esetében a valutaalap a demokratikus intézmények működése miatt is aggódik, addig Fehéroroszország esetében nem emelt szót a diktatúra ellen, s Pakisztánnal kapcsolatban sem jelentett gondot az ország fegyverkezési programja. Hasonló folyamat zajlott le Ukrajna esetében, ahol a valutaalap képviselői nem emelték fel szavukat az ellenzéki vezetők elleni koncepciós perek és a demokratikus intézmények hatásköreinek csorbítása ellen. Lehet ugyanakkor arra is példát találni, hogy egy ország ellenáll az IMF követelményeinek. A spanyol kormány 40 milliárd euróval kénytelen csökkenteni jövőre a kiadásait annak érdekében, hogy a számára megszabott 4,5 százalékos államháztartási deficitet el tudja érni. Mariano Rajoy kormányfő ugyanakkor nem hajlandó elfogadni az IMF feltételeit.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
