Sikersztori IMF-módra: megszorítás és adóemelés

Az IMF sikersztorinak nevezte saját 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami csupán megszorításokat jelentett, ezzel szemben az Orbán-kormány más utat választott.

Sikersztorinak nevezték a 2008–2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik csütörtökön Londonban mutatták be erről összeállított tanulmányukat. A sikersztori kapcsán először is érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány, majd annak bukását követően a Bajnai Gordon vezette kormány kíméletlenül hajtotta végre a valutaalap akkor diktátumait.

Az IMF akkor 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított hazánknak, az Európai Uniótól 8,1, a Világbanktól 1,3 dollárt kaptunk. Már akkor megütközést keltette, hogy a hitelt csak 2010 márciusáig használhattuk föl, így annak visszafizetése már az áprilisi választást követően hatalomra került Orbán-kormányra hárult. Fontos arra is emlékeztetni, hogy a megállapodást üdvözölték a hazai nagy bankok is.

Kemény megszorítások

Az IMF akkor többek között a következő intézkedések végrehajtása fejében adott kölcsönt Magyarországnak: a közszféra 2009-es béreinek befagyasztása és a 13. havi juttatás megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésének 2012-re való előre hozása, a nyugdíjkorrekció elhalasztása, a táppénz 10 százalékos csökkentése, az áfa 20-ról 25 százalékra való növelése, a családi pótlék összegének két évre való rögzítése, valamint a gyes és gyed korábbi hároméves időtartama háromról két évre csökkent. Mindezek következtében a 2010 tavaszán hatalomra kerülő Orbán-kabinet rendkívül súlyos helyzettel szembesült, ráadásul a 2010-re tervezett hiány is a valósnál lényegesen alul volt tervezve. Éppen emiatt az új kabinetnek azonnali lépéseket kellett tennie a helyzet stabilizálására, amelynek egyik eleme a bankadó bevezetése volt, ami azonnal élénk reakciókat váltott ki kontinensszerte.

Orbán: Az elképzelések szerint alakulnak a dolgok

A dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki „a devizahitelezés fogságából”; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és – a KDNP javaslatai alapján – folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, amikor a kabinet elmúlt két éves tevékenységét is értékelte.

A világgazdasági válság 2008–09 óta még napjainkban sem múlt el, amit többek között jól bizonyít, hogy a német alkotmánybíróság szerdai döntése előtt mindenki attól tartott, hogy egy negatív ítélet esetében az euróövezet a korábbiakkal szemben még mélyebb krízisbe süllyed volna. Éppen ezért nagy eredmény, hogy a 2013-as hazai költségvetés tervezetében még továbbra sincsenek megszorítások.

Adóemelés Nyugaton

Ezzel szemben a válság kezelésében az európai országok a gazdaság fellendítése helyett a megszorító csomagokat részesítik előnyben. Erre a legjobb példa Görögország, ahol a következő három évben 150 ezer közalkalmazott elbocsátását tervezik, ami egyrészt gyorsított nyugdíjazásukat jelenti, azonban az utóbbi rétegnél is folyamatos csökkentésre kell számítani.

Európában a személyi jövedelemadó folyamatos emelése figyelhető meg, amire a legjobb példa, hogy Franciaországban éppen most kívánnak bevezetni egy 70 százalékos adókulcsot. Spanyolországban a szakmai tevékenységből származó jövedelem adóját 15-ről 21 százalékra emelték. Nagy-Britanniában többek között az idősebb munkavállalókra vonatkozó magasabb adókedvezményt törölték el.

Máshol is van bankadó

Hazánkban 2011. január elsejétől megvalósult az egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lett az adó. Ezzel az Európai Unió legegyszerűbb adórendszere született meg. Ezen folyamat része a Széll Kálmán Terv 2.0 is, amely véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a kiadások további csökkentésével és a fogyasztási és forgalmi adók növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását.

A Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott bankadó eltörlése kapcsán érdemes kiemelni, hogy Ausztriában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is kivették a részüket a közteherviselésből. Spanyolországban, Szlovákiában és Franciaországban az energiaszektorra is különadót vetettek ki. A spanyol és a szlovák energiaadó mértéke egyébként négy százalék.

Nem megoldás a befagyasztás

A nyugdíjakra vonatkozó IMF-feltételek közül azoknak a befagyasztása, vagy csökkentése kapcsán a kormány korábban vállalta, hogy megőrzi annak reálértékét. 2011-ben és 2012-ben is növelte a nyugdíjakat: tavaly 4,3, míg az idén 4,2 százalékkal. Ezzel egyidejűleg természetesen a szociális juttatások befagyasztása sem jelent valódi megoldást.

A 2013-as költségvetés kockázatai kapcsán érdemes arra emlékeztetni, hogy 2011-ben az egyszeri tételek nélkül is teljesült a három százalék alatti hiánycél. A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint 2,43 százalékos hiánnyal zárt a tavalyi büdzsé. Ugyanakkor elmondható, hogy a jelentős egyszeri tételek, mint például a magánnyugdíj-pénztár vagyon hozzájárul az államadósság csökkentéséhez, a hosszú távú és stabil gazdálkodáshoz.

Több mint 70 milliárd euró érkezett

Sokan mondják, hogy a kormány gazdasági lépései nem hatékonyak, rontják az üzleti befektetők hangulatát, a bizalmat, a tőkebehozatalt, és a beruházásokra is negatív hatással vannak. Ezzel szemben az idei első negyedévben a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya meghaladja a 71,6 milliárd eurót. Ez a GDP arányában a legmagasabb, egy főre vetítve pedig a harmadik legjobb eredmény a közép-európai térségben. Mindezt a folyamatot segíti, hogy jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ami 280-285-ös stabil árfolyamot jelent.