Sikersztori IMF-módra: megszorítás és adóemelés

Az IMF sikersztorinak nevezte saját 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami csupán megszorításokat jelentett, ezzel szemben az Orbán-kormány más utat választott.

Kovács András
2012. 09. 13. 18:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sikersztorinak nevezték a 2008–2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik csütörtökön Londonban mutatták be erről összeállított tanulmányukat. A sikersztori kapcsán először is érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány, majd annak bukását követően a Bajnai Gordon vezette kormány kíméletlenül hajtotta végre a valutaalap akkor diktátumait.


Az IMF akkor 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított hazánknak, az Európai Uniótól 8,1, a Világbanktól 1,3 dollárt kaptunk. Már akkor megütközést keltette, hogy a hitelt csak 2010 márciusáig használhattuk föl, így annak visszafizetése már az áprilisi választást követően hatalomra került Orbán-kormányra hárult. Fontos arra is emlékeztetni, hogy a megállapodást üdvözölték a hazai nagy bankok is.

Kemény megszorítások

Az IMF akkor többek között a következő intézkedések végrehajtása fejében adott kölcsönt Magyarországnak: a közszféra 2009-es béreinek befagyasztása és a 13. havi juttatás megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésének 2012-re való előre hozása, a nyugdíjkorrekció elhalasztása, a táppénz 10 százalékos csökkentése, az áfa 20-ról 25 százalékra való növelése, a családi pótlék összegének két évre való rögzítése, valamint a gyes és gyed korábbi hároméves időtartama háromról két évre csökkent. Mindezek következtében a 2010 tavaszán hatalomra kerülő Orbán-kabinet rendkívül súlyos helyzettel szembesült, ráadásul a 2010-re tervezett hiány is a valósnál lényegesen alul volt tervezve. Éppen emiatt az új kabinetnek azonnali lépéseket kellett tennie a helyzet stabilizálására, amelynek egyik eleme a bankadó bevezetése volt, ami azonnal élénk reakciókat váltott ki kontinensszerte.

Orbán: Az elképzelések szerint alakulnak a dolgok

A dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki „a devizahitelezés fogságából”; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és – a KDNP javaslatai alapján – folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, amikor a kabinet elmúlt két éves tevékenységét is értékelte.

A világgazdasági válság 2008–09 óta még napjainkban sem múlt el, amit többek között jól bizonyít, hogy a német alkotmánybíróság szerdai döntése előtt mindenki attól tartott, hogy egy negatív ítélet esetében az euróövezet a korábbiakkal szemben még mélyebb krízisbe süllyed volna. Éppen ezért nagy eredmény, hogy a 2013-as hazai költségvetés tervezetében még továbbra sincsenek megszorítások.

Adóemelés Nyugaton

Ezzel szemben a válság kezelésében az európai országok a gazdaság fellendítése helyett a megszorító csomagokat részesítik előnyben. Erre a legjobb példa Görögország, ahol a következő három évben 150 ezer közalkalmazott elbocsátását tervezik, ami egyrészt gyorsított nyugdíjazásukat jelenti, azonban az utóbbi rétegnél is folyamatos csökkentésre kell számítani.

Európában a személyi jövedelemadó folyamatos emelése figyelhető meg, amire a legjobb példa, hogy Franciaországban éppen most kívánnak bevezetni egy 70 százalékos adókulcsot. Spanyolországban a szakmai tevékenységből származó jövedelem adóját 15-ről 21 százalékra emelték. Nagy-Britanniában többek között az idősebb munkavállalókra vonatkozó magasabb adókedvezményt törölték el.

Máshol is van bankadó

Hazánkban 2011. január elsejétől megvalósult az egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lett az adó. Ezzel az Európai Unió legegyszerűbb adórendszere született meg. Ezen folyamat része a Széll Kálmán Terv 2.0 is, amely véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a kiadások további csökkentésével és a fogyasztási és forgalmi adók növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását.

A Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott bankadó eltörlése kapcsán érdemes kiemelni, hogy Ausztriában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is kivették a részüket a közteherviselésből. Spanyolországban, Szlovákiában és Franciaországban az energiaszektorra is különadót vetettek ki. A spanyol és a szlovák energiaadó mértéke egyébként négy százalék.

Nem megoldás a befagyasztás

A nyugdíjakra vonatkozó IMF-feltételek közül azoknak a befagyasztása, vagy csökkentése kapcsán a kormány korábban vállalta, hogy megőrzi annak reálértékét. 2011-ben és 2012-ben is növelte a nyugdíjakat: tavaly 4,3, míg az idén 4,2 százalékkal. Ezzel egyidejűleg természetesen a szociális juttatások befagyasztása sem jelent valódi megoldást.

A 2013-as költségvetés kockázatai kapcsán érdemes arra emlékeztetni, hogy 2011-ben az egyszeri tételek nélkül is teljesült a három százalék alatti hiánycél. A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint 2,43 százalékos hiánnyal zárt a tavalyi büdzsé. Ugyanakkor elmondható, hogy a jelentős egyszeri tételek, mint például a magánnyugdíj-pénztár vagyon hozzájárul az államadósság csökkentéséhez, a hosszú távú és stabil gazdálkodáshoz.

Több mint 70 milliárd euró érkezett

Sokan mondják, hogy a kormány gazdasági lépései nem hatékonyak, rontják az üzleti befektetők hangulatát, a bizalmat, a tőkebehozatalt, és a beruházásokra is negatív hatással vannak. Ezzel szemben az idei első negyedévben a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya meghaladja a 71,6 milliárd eurót. Ez a GDP arányában a legmagasabb, egy főre vetítve pedig a harmadik legjobb eredmény a közép-európai térségben. Mindezt a folyamatot segíti, hogy jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ami 280-285-ös stabil árfolyamot jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.