Megvan az Európai Bizottság válasza Orbánék javaslatára

Végzett a magyar kormány álláspontjának elemzésével az Európai Bizottság, Olli Rehn pedig levélben fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét.

A szóvivő az IMF-EU-tárgyalásokról az Európai Bizottsághoz intézett magyar levél kérdésében nyilatkozott. Az uniós szóvivő egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a brüsszeli levelet elküldték-e már, de azt határozottan állította, hogy a dokumentum elkészült. A levél tartalmáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Az uniós szóvivő arra a kérdésre egyelőre pedig nem tudott határozott választ adni, hogy mikor érkezhet vissza Magyarországra az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja.

Továbbra sincs időpont a magyar-IMF tárgyalások folytatására – közölte Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselője az MTI kérdésére szerdán. A képviselő megerősítette, hogy megküldték válaszukat a magyar kormány legutóbbi levelére. Közölte azt is, hogy a tárgyalások menetrendje még nincs meghatározva, de az IMF éves összejövetelén Tokióban rövid találkozó lesz a valutaalap vezetése és a magyar delegáció között. Ivaschenko megjegyezte: az IMF éves összejövetelének célja az, hogy a tagországok illetékesei találkozhassanak egymással, illetve az IMF vezetőivel.

A kormány lépéseit tartalmazza a levél

A magyar kormány szeptember 19-én küldte el javaslatait az Európai Bizottságnak és a Nemzetközi Valutaalapnak arról, hogy hazánk milyen lépéseket tenne a megállapodás érdekében. Varga Mihály akkor elmondta, valószínűleg az IMF október eleji közgyűlését követően lesz majd lehetőség érdemben folytatni a pénzügyi védőhálóról szóló tárgyalásokat.

Ismert, Rogán Antal szerdán az egyik kereskedelmi csatorna műsorában arról beszélt, hogy megérkezett a Nemzetközi Valutaalap válasza a kormány korábbi levelére, az IMF ebben főként pontosításokat kért a kabinettől. A magyar fél erre a levélre is válaszolni fog, azután pedig újból megkezdődhet a konzultáció a nemzetközi szervezet delegációjával – közölte a Fidesz frakcióvezetője.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, amely hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt, jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifele vezette az országot a válságból, hanem nagyon nagy gazdasági visszaesés következett utána – mondta el Rogán Antal a Hír TV Péntek 8 című műsorában.

Pontosításokat kértek a magyar kormánytól

A valutaalap pontosításokat kért néhány kérdésben, például arról, mekkora költségvetési javulást vár a kormány egyes intézkedésektől, és érdeklődtek a jegybanki tranzakciós illetékről is. „Erre is válaszolni fogunk, és azt gondolom, hogy ezt követően újból meg fognak kezdődni a konzultációk a magyar kormány és az IMF delegációja között” – fejtette ki bővebben a levél tartalmával kapcsolatban Rogán Antal.

A kormányzat elképzelései között említette Rogán annak megfontolását, hogy a következő két évben a közigazgatásból nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új dolgozókat, amivel az állami szférában évente akár húszezer emberrel is csökkenthető a foglalkoztatottság. Azt is átgondolják – folytatta –, hogy az államigazgatáson belül ne folyósítsanak egyszerre nyugdíjat és fizetést. Mindettől több tízmilliárdos megtakarítás várható, jelentette ki.

Két fő szempontot különített el az IMF

Mint az mno.hu korábban beszámolt róla, a hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére, valamint az állami beruházások visszavágására vonatkozik – derül ki azokból az egyezségekből, amelyeket a nemzetközi szervezet az elmúlt években különböző országokkal kötött.