Az IMF-válasz tartalmát firtató kérdésre a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke kifejtette: a valutaalap pontosításokat kért néhány kérdésben, például arról, mekkora költségvetési javulást vár a kormány egyes intézkedésektől, és érdeklődtek a jegybanki tranzakciós illetékről is. „Erre is válaszolni fogunk, és azt gondolom, hogy ezt követően újból meg fognak kezdődni a konzultációk a magyar kormány és az IMF delegációja között” – mondta.
A kormányzat elképzelései között említette Rogán annak megfontolását, hogy a következő két évben a közigazgatásból nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új dolgozókat, amivel az állami szférában évente akár húszezer emberrel is csökkenthető a foglalkoztatottság. Azt is átgondolják – folytatta –, hogy az államigazgatáson belül ne folyósítsanak egyszerre nyugdíjat és fizetést. Mindettől több tízmilliárdos megtakarítás várható, jelentette ki.
Szóba került továbbá a nyugdíjjárulék-fizetés átalakítása úgy, hogy a nagyobb jövedelműeknek, az adózók felső egy százalékának több járulékot kellene fizetnie – ismertette a frakcióvezető. Megjegyezte emellett azt is, hogy az Európai Uniónak tett vállalás szerint fokozatosan fel kell emelni a cigaretta adótartalmát, így a jövő évtől biztosan emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.
Orbán: Meg lehet állapodni
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában korábban megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
IMF-követelések
A hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – derül ki azokból az egyezségekből, amelyeket a nemzetközi szervezet az elmúlt években különböző országokkal kötött.
Sikersztori 2008-ból?
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt, jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifele vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal a Hír TV Péntek 8 című műsorában.
