Az IMF-megállapodással kapcsolatlatban Varga Mihály a Heti Válasznak elmondta: a hét elején Barbara Kauffmann-nal, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével is tárgyalt a magyar kormány Budapesten. A tárca nélküli miniszter közölte: Barbara Kauffmann az ország ellen korábban indított túlzottdeficit-eljárás miatt érkezett Magyarországra.
Tárgyalások az IMF-fel: október 5-éig kell bemutatni a kormány terveit
A miniszter kitért arra: az Orbán-kormánynak október 5-éig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására. Az Európai Bizottság ez alapján fog dönteni októberben, vagy legkésőbb november elején arról, hogy felfüggeszti-e hazánk esetében az uniós támogatásokat, vagy sem – tette hozzá.
A miniszter szerint Barbara Kauffmann arra is kíváncsi volt, mit válaszol a kormány az IMF-nek, amely további pontosításokra szólította fel a magyar kormányt az alternatív tárgyalási javaslat kapcsán. Mivel az IMF alacsonyabb növekedést vár Magyarország esetében 2013-ban annál, mint amivel a kormány számol, ezért tudni szeretné, milyen hiánycsökkentő intézkedéseket tervez szükség esetére a kabinet – emlékeztetett Varga.
Mint az mno.hu beszámolt róla, a hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – derül ki azokból az egyezségekből, amelyeket a nemzetközi szervezet az elmúlt években különböző országokkal kötött.
Az IMF úgy véli, három százalék fölött lesz a hiány
Arra az újságírói felvetésre, hogy a kormány és az IMF eltérően ítéli meg az ország növekedési lehetőségét, és a két álláspont között valóban több mint 600 milliárd forintra rúg-e a különbség, a miniszter hangsúlyozta: az IMF szakértői szerint a gyengébb magyar gazdasági növekedés miatt az államháztartásban jövőre jóval három százalék fölött várható a hiány.
„Mi a bővülés mértékét másképp ítéljük meg, így az ebből fakadó különbség nagyságát 300-350 milliárd forintra tehetjük. Július óta csak rosszabb adatok jöttek ki a gazdaságról, ezért a kormány nem tudja elkerülni, hogy ne vizsgálja felül a gazdasági növekedésre vonatkozó terveit. Ha mindenhol visszavesznek a növekedésből Európában, akkor mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna. Magyarország mérete és beágyazottsága miatt nem lehet külön világ a világban."
„Az IMF-megállapodás olyan, mint a C-vitamin”
Varga szerint a valutaalapra azért van szükség, mert bizonytalan időszak előtt áll az európai gazdaság, a tagországok súlyos gondjai kiszáríthatják az állampapírpiacokat, és Magyarország magas adósságállománya miatt ellehetetlenülhet az ország finanszírozása. „Az IMF-megállapodás olyan, mint a C-vitamin: nem véd ugyan a meghűléstől, de ha már megfáztunk, segít minél hamarabb meggyógyulni" – mondta a miniszter.
Utalt arra is: a gazdasági növekedés beindulását annyiban tudná segíteni a megállapodás, hogy a megkötését követően a kockázati felárak csökkenhetnek, s az így felszabaduló pénz gazdaságfejlesztésre mehet. „Ha olcsóbban tudunk pénzhez jutni, akkor több forrásunk marad a kisvállalkozások beruházásainak támogatására is.” Emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel való megállapodásra a kormány két legfontosabb gazdasági célkitűzése – az adósságcsapdából való kiszabadulás és a munkahelyteremtés – miatt is szükség van.
Nehezen elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi makrogazdasági előrejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést – mondta Varga Mihály hétfőn. A miniszter kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap valamivel gyengébb, 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, míg a kormány 1,6 százalékos bővülést vár.
2013 közepéig is kihúzhatja Magyarország
Arra a kérdésre, hogy meddig húzhatja ki az ország IMF-hitel nélkül, elmondta: ha a hitelmegállapodással kapcsolatos tanulmányokat, elemzői véleményeket olvassa az ember, az az érzése támadhat, hogy Magyarországnak nem is kell az IMF, mert viszonylag kedvező a nemzetközi helyzet, a magyar kormánynak pedig van pénze, s 2013 közepéig biztosan finanszírozni tudja az országot, szerencsés helyzetben akár tovább is. Kiemelte: lassan már nincs is olyan nagy pénzintézet, amely ne kereste volna meg a kormányt azzal, hogy szívesen megszervezné Magyarország devizakötvény-kibocsátását a nemzetközi piacon, amire utoljára tavaly májusban volt példa. A magyar papírokat minden bizonnyal lejegyeznék, csak kérdés, milyen áron.
Mennyit kell még várni?
A kérdésre, hogy mennyit kell még várni a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásra, a miniszter a következőket válaszolta: „amikor a miniszterelnök felkért a tisztségre, arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy mi minősülhet majd a munkám eredményének. Szerintem az, ha az ország finanszírozása és működése számára sikerül a legkedvezőbb feltételrendszert kialakítani. Éppen ezért könnyen lehetséges, hogy a végén az számít majd eredménynek, ha mégsem állapodunk meg az IMF-fel. Személyes meggyőződésem továbbra is az, hogy egyezségre kell jutnunk. Ezt persze nem lehet évekig elhúzni. Ezért is kötöttem ki a magam számára egy határidőt. Remélem, még annak letelte előtt sikerül a józan ész és a nyilvánosság elvárása szerint megkötni a megállapodást.”
• Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. Beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak elküldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
• Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
• 2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
• A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
