A javaslatban szerepel a gazdaság fehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés, az EU-s projektek finanszírozásának felülvizsgálata, a célzottabb szociális támogatási rendszer, a hatékonyabb áfa- és bérszabályozás a közszférában, illetve a társadalombiztosítási befizetések hatékonyságának a felülvizsgálata – ismertette.
A miniszter leszögezte: a kormány rögzített néhány pontot, amelyben nem kíván meghátrálni. Így nyugdíj-, illetve bércsökkentés, valamint egyes célzott szociális juttatások csökkentése nem jöhet szóba – tette hozzá.
Gyengébb növekedéssel számol az IMF
Nehezen elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi makrogazdasági előrejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést – mondta Varga Mihály. A miniszter kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap valamivel gyengébb, 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, míg a kormány 1,6 százalékos bővülést vár.
Varga Mihály leszögezte ugyanakkor, hogy a kormánynak tartania kell az idei és a jövő évre vonatkozó, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiánycélt. Mint mondta, jelenleg 300-350 milliárd forintos eltérés van a nemzetközi hitelezőknek és a magyar kormánynak a jövő évi hiányra vonatkozó becslései között.
Kijelentette: az Európai Unió éppen most ősszel vizsgálja felül a túlzottdeficit-eljárásokat. „Nyilvánvalóan nem lehet Magyarország célja, hogy uniós támogatásoktól essen el” – fogalmazott a miniszter.
Kettős mérce az IMF-nél
A hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – írta meg a Magyar Nemzet. Az IMF által összeállított intézkedéscsomagok nem az adott ország gazdaságának beindítására koncentrálnak, hanem egyfajta konszolidációra törekszenek, ezért az intézkedések valamennyi vizsgált ország esetében csak átmeneti megoldást jelentettek, tartós javulást sehol nem eredményeztek.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította –, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifele vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek 8 című műsorában.
