A kormány a harmadik negyedév után felülvizsgálja idei makrogazdasági prognózisát, és valószínűleg ront az idei, stagnálás közeli növekedési várakozásán; az idei költségvetési hiánycél azonban nincs veszélyben. „Világos, hogy amit az idei évben reméltünk (növekedés tekintetében), az nem valósul meg” – mondta az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár. A jövő évi 1,6 százalékos növekedési cél mellett azonban kitart a kormány, mivel van rá remény, hogy növekedésnek indul a lakossági fogyasztás – tette hozzá. Leszögezte: a költségvetésben elégséges tartalékok vannak arra, hogy akár 1 százalékos gazdasági visszaesés esetén is tartani tudják idén a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
Az államtitkár megismételte a kormány álláspontját, amely szerint csak azután bocsátana ki devizakötvényt, hogy a kormány megállapodik a nemzetközi hitelezőkkel egy pénzügyi mentőhálóról. „Utolsó csepp véremig küzdeni fogok azért, hogy megvárjuk az IMF–EU-megállapodást, mielőtt kiadunk kötvényeket”, mivel egy korai devizakibocsátás költséges volna, és rossz üzenetet közvetítene a befektetők számára – fogalmazott Pleschinger. Ha – a kormányzati terveknek megfelelően – október végéig megszületik a megállapodás, az rengeteg időt hagyna az államadósságkezelő központnak, hogy még az idén végrehajtsa a kibocsátást – tette hozzá.
Erősödhet a forint
Mint mondta, Magyarországnak az év folyamán összesen 4 milliárd eurónyi devizaadósságot kell megújítania, de ennek 75 százalékát már forintban megújították. Amint megszületik a megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel, a hozamszintek csökkenhetnek, és a forint is erősödhet. Ennek ellenére nem várható, hogy a befektetők ekkor a nyereségrealizálás miatt jelentősebb eladási hullámot gerjesztenénk - jegyezte meg az államtitkár.
Úgy fogalmazott: „meglátásom szerint azok a fedezeti alapok, amelyek Magyarországba spekulatív céllal fektettek be, már elhagyták pozícióikat, a valódi pénzügyi befektetők pedig hosszú távra rendezkedtek be”. Pleschinger szerint Magyarországnak nem okoz gondot, hogy befektetőket keressen, annak ellenére, hogy adósságkockázati besorolása a befektetésre ajánlott szint alatt van.
„Az államkötvények hozamszintjei jók, a makrogazdasági mutatóink sem rosszak. Ezt a befektetőink is tudják, szeretnek minket, és tartani fogják a kötvényeinket” – mondta a szakember. A hagyományos befektetők több különböző portfóliót tartanak, így amikor Magyarországot leminősítették, akkor egyszerűen átcsoportosították befektetéseiket egyik portfólióból a másikba – tette hozzá.
320 bázispont
Suppan Gergely a TakarékBank szenior elemzője korábban kifejtette: egy IMF–EU-megállapodás esetén tovább csökkenhetnének a devizakötvények kamatai, meglátása szerint 320 bázispont köré. A magyar tárgyalódelegáció a hét közepéig elküldi a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak a magyar kormány alternatív tárgyalási javaslatát – nyilatkozta Varga Mihály, az IMF–EU-tárgyalásokért felelős miniszter.
Sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentették.
A Valutaalap feltételei a szocialista szimpatizánsoknak sem tetszenek
Egyetlenegy oka lehet a hiteltárgyalások elhúzódásának, mégpedig az, hogy Magyarország túl jó a számai alapján – mondta el Giró-Szász András. A kormányszóvivő reálisnak és valósnak nevezte azt a listát, amelyet a miniszterelnök ismertetett korábban a Nemzetközi Valutaalap feltételeiről – ezt a Magyar Nemzet közölte elsőként.
Nemcsak a Fidesz-, de az MSZP-szimpatizánsok is elfogadhatatlannak tartják az IMF megszellőztetett feltételeit – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.
