IMF-megállapodás: van mit megmagyarázni a szocialistáknak

Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt elmondta: a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásnak radikális megszorítások lettek a következményei.

WL
2012. 09. 17. 13:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rogán Antal hétfőn a parlamentben napirend előtt a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásról beszélt, amelynek szerinte radikális megszorítások lettek a következményei. Ide sorolta a 13. havi nyugdíjak és bérek eltörlését, és arra kérdezett rá a szocialistáknál: ha véleményük szerint az IMF nem szokott nyugdíj- vagy bércsökkentést kérni, miért nyúlt ehhez az eszközhöz a 2009-es kormány.

Rámutatott arra is: a megszorítások nyomán nem növekedett a munkahelyek száma, hanem csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig nőtt.  Arról is beszélt, hogy az Állami Számvevőszék szerint 2008-ban nem kellett volna olyan sürgősen megkötni a megállapodást, mert a központi költségvetés helyzete nem indokolta ezt.

Vizsgálat indulhat a 2008-as IMF-megállapodás miatt

Rogán a Fidesz parlamenti frakciójának hétfő délelőtti ülése után bejelentette, hogy pártja szükségesnek tartja, hogy a parlament gazdasági bizottsága megvizsgálja a 2008-as EU/IMF-megállapodás megkötésének körülményeit és következményeit. A politikus a parlament gazdasági bizottságának elnökeként kezdeményezi, hogy a testület vizsgálja meg a megállapodás körülményeit, és hallgassa meg e tárgyban Simor András jegybankelnököt és Veres János akkori pénzügyminisztert, akik a megállapodást aláírták. Hozzátette: fenntartják, hogy a 2008-as nem volt jó megállapodás, recesszióhoz vezetett, és a költségvetés stabilitását sem tudta megalapozni.

A Fidesz parlamenti frakciójának ülése után jelentette be Rogán Antal és Varga Mihály, hogy elhalasztják a szavazást a jövő évi költségvetésről. Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter kérte meg erre a képviselőket az ülésen, arra hivatkozva, hogy még módosulhatnak a számok a tárgyalások során.

Nyitott kormány

A Takarékbank és a CIB elemzője szerint a kormány nyitottsága irányába mutat, és javítja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) való megállapodás esélyeit, hogy későbbre halasztják a parlamenti szavazást a 2013-as költségvetést módosító javaslatokról. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint egyik bejelentés sem meglepő, ugyanakkor az, hogy a kormány nem akarja módosítani a 2013-as makrogazdasági pályát, aggasztó lehet. A szakértő kifejtette, hogy egyebek között a jövő évi növekedési kilátások kapcsán állnak távol egymástól az álláspontok: a kormány által várt 1,6 százalékos növekedéssel szemben mind az IMF, mind a független elemzők alacsonyabb bővülést prognosztizálnak. Az, hogy a makropályában nincs egyetértés, Trippon Mariann szerint akár meg is akaszthatja a tárgyalásokat. A nyitottság irányába mutat ugyanakkor a költségvetési szavazás elhalasztása – vélekedett, hozzátéve, hogy a kormány nem sietteti a megállapodást, ugyanakkor tárgyalásban marad, mert alakulhatnak úgy a piaci körülmények, hogy gyors megállapodásra lehet szükség.

Magyarország a piacról is tudja finanszírozni magát

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint mindenképpen javítja a megállapodás esélyeit a módosítókról szóló szavazás elhalasztása, ugyanakkor a nemzetközi piacokon olyan hangulatváltozás ment végbe az utóbbi napokban, hogy Magyarország – változatlanul kedvező nemzetközi hangulat mellett – a piacról is finanszírozni tudja magát. A szakértő kifejtette: a devizakötvények kamatai 5-6 százalékra mentek le, ez már „majdnem elfogadható” ár, és a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama is 360 bázispont körüli szintre csökkent. Suppan Gergely ugyanakkor hozzátette: egy IMF/EU-megállapodás esetén ez tovább csökkenhetne, 320 bázispont köré.

Az elemző szerint Magyarországnak finanszírozási területen nincs szüksége a megállapodásra, a finanszírozás a piacról is megoldható lenne, ugyanakkor arra az esetre, ha hirtelen problémássá válna a nemzetközi környezet, szüksége van az országnak védőhálóra. Suppan Gergely hozzátette: Magyarországnak olyan nagy a külső kitettsége, hogy a nemzetközi környezet változása hatványozottan jelentkezik. Egyelőre éles, pozitív irányú fordulat látszik kibontakozni a nemzetközi piacokon, de kérdéses, mennyire lesz tartós ez a változás – mondta Suppan Gergely.

Nemcsak a Fidesz-, de az MSZP-szimpatizánsok is elfogadhatatlannak tartják a Nemzetközi Valutaalap megszellőztetett feltételeit – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.

Londoni elemzők megerősítették, hogy finanszírozási szempontból Magyarországnak nincs szüksége IMF-megállapodásra, mivel a kormány készpénztartalékai bőségesek. A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének elemzőstábja ezt múlt héten tett budapesti látogatása után közölte. A kormányzaton belül szerintük két csoport alakult ki: az egyik oldal szerint az IMF-megállapodás mindenképpen jó döntés, a másik pedig csak akkor kötne hitelszerződést, ha feltétlenül szükségessé válik.

Kinek sikertörténet?

A Nemzetközi Valutaalap szakértői sikersztorinak nevezték a 2008–09-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját. Gyurcsány Ferenc kormánya, majd bukását követően a Bajnai Gordon vezette kabinet kíméletlenül hajtotta végre a valutaalap diktátumait.

Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított hazánknak, az Európai Uniótól 8,1, a Világbanktól 1,3 dollárt kaptunk. Már akkor megütközést keltett, hogy a hitelt csak 2010 márciusáig használhattuk föl, így a visszafizetése már az áprilisi választást követően hatalomra került Orbán-kormányra hárult. Fontos arra is emlékezni, hogy a megállapodást üdvözölték a hazai nagy bankok is.

Az IMF akkor egyebek mellett a következő intézkedések végrehajtása fejében adott kölcsönt Magyarországnak: a közszféra 2009-es béreinek befagyasztása és a 13. havi juttatás megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésének előrehozása 2012-re, a nyugdíjkorrekció elhalasztása, a táppénz 10 százalékos csökkentése, az áfa 20-ról 25 százalékra növelése, a családi pótlék összegének két évre rögzítése, valamint a gyes és gyed háromévesről kétéves időtartamra csökkentése. Mindezek következtében a 2010 tavaszán hatalomra kerülő Orbán-kabinet rendkívül súlyos helyzettel szembesült, ráadásul a 2010-re tervezett hiány is lényegesen alul volt tervezve. Emiatt az új kabinetnek azonnali lépéseket kellett tennie a helyzet stabilizálására, amelynek egyik eleme a bankadó bevezetése volt, ami azonnal élénk reakciókat váltott ki kontinensszerte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.