IMF-megállapodás: van mit megmagyarázni a szocialistáknak

Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt elmondta: a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásnak radikális megszorítások lettek a következményei.

Magyarország a piacról is tudja finanszírozni magát

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint mindenképpen javítja a megállapodás esélyeit a módosítókról szóló szavazás elhalasztása, ugyanakkor a nemzetközi piacokon olyan hangulatváltozás ment végbe az utóbbi napokban, hogy Magyarország – változatlanul kedvező nemzetközi hangulat mellett – a piacról is finanszírozni tudja magát. A szakértő kifejtette: a devizakötvények kamatai 5-6 százalékra mentek le, ez már „majdnem elfogadható” ár, és a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama is 360 bázispont körüli szintre csökkent. Suppan Gergely ugyanakkor hozzátette: egy IMF/EU-megállapodás esetén ez tovább csökkenhetne, 320 bázispont köré.

Az elemző szerint Magyarországnak finanszírozási területen nincs szüksége a megállapodásra, a finanszírozás a piacról is megoldható lenne, ugyanakkor arra az esetre, ha hirtelen problémássá válna a nemzetközi környezet, szüksége van az országnak védőhálóra. Suppan Gergely hozzátette: Magyarországnak olyan nagy a külső kitettsége, hogy a nemzetközi környezet változása hatványozottan jelentkezik. Egyelőre éles, pozitív irányú fordulat látszik kibontakozni a nemzetközi piacokon, de kérdéses, mennyire lesz tartós ez a változás – mondta Suppan Gergely.

Nemcsak a Fidesz-, de az MSZP-szimpatizánsok is elfogadhatatlannak tartják a Nemzetközi Valutaalap megszellőztetett feltételeit – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.

Londoni elemzők megerősítették, hogy finanszírozási szempontból Magyarországnak nincs szüksége IMF-megállapodásra, mivel a kormány készpénztartalékai bőségesek. A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének elemzőstábja ezt múlt héten tett budapesti látogatása után közölte. A kormányzaton belül szerintük két csoport alakult ki: az egyik oldal szerint az IMF-megállapodás mindenképpen jó döntés, a másik pedig csak akkor kötne hitelszerződést, ha feltétlenül szükségessé válik.

Kinek sikertörténet?

A Nemzetközi Valutaalap szakértői sikersztorinak nevezték a 2008–09-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját. Gyurcsány Ferenc kormánya, majd bukását követően a Bajnai Gordon vezette kabinet kíméletlenül hajtotta végre a valutaalap diktátumait.

Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított hazánknak, az Európai Uniótól 8,1, a Világbanktól 1,3 dollárt kaptunk. Már akkor megütközést keltett, hogy a hitelt csak 2010 márciusáig használhattuk föl, így a visszafizetése már az áprilisi választást követően hatalomra került Orbán-kormányra hárult. Fontos arra is emlékezni, hogy a megállapodást üdvözölték a hazai nagy bankok is.

Az IMF akkor egyebek mellett a következő intézkedések végrehajtása fejében adott kölcsönt Magyarországnak: a közszféra 2009-es béreinek befagyasztása és a 13. havi juttatás megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésének előrehozása 2012-re, a nyugdíjkorrekció elhalasztása, a táppénz 10 százalékos csökkentése, az áfa 20-ról 25 százalékra növelése, a családi pótlék összegének két évre rögzítése, valamint a gyes és gyed háromévesről kétéves időtartamra csökkentése. Mindezek következtében a 2010 tavaszán hatalomra kerülő Orbán-kabinet rendkívül súlyos helyzettel szembesült, ráadásul a 2010-re tervezett hiány is lényegesen alul volt tervezve. Emiatt az új kabinetnek azonnali lépéseket kellett tennie a helyzet stabilizálására, amelynek egyik eleme a bankadó bevezetése volt, ami azonnal élénk reakciókat váltott ki kontinensszerte.