Egyértelműen politikai nyomásgyakorlás áll az Európai Bizottság októberi levele mögött, amelyben azt közölték a kormánnyal, hogy az általa még a hónap elején bejelentett egyenlegjavító intézkedések kétharmadát tudja csak figyelembe venni, így 2013-ban 3,7-3,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár. Információink szerint a bizottság javaslatot fog tenni arra, hogy folytatja a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, így továbbra is „pórázon tarthat minket”.
A fentieket alátámasztja Matolcsy György megjegyzése is, mivel szerinte „valamilyen érzelmi alapja van, ugyanis mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, melynek nem hiszi el az EU, hogy három százalék alatt képes tartani a költségvetési hiányt”. A bizottság levele azért is meglepő, mivel banki elemzők is úgy látták, hogy a kormány korábban bejelentett egyenlegjavító intézkedései reális célokon alapulnak, és a program javíthatja az ország külső megítélését. Az elemzők egyetértettek abban, hogy az intézkedések révén stabilan három százalék alatt lehet tartani a költségvetési hiányt.
Nem a kohéziós alap a lényeg
Bár Matolcsy György arról beszél, hogy a most bejelentett intézkedésekre azért volt szükség, hogy a jövőre hazánknak járó 1000 milliárd forint körüli kohéziós támogatást ne függesszék föl. Ezzel szemben sokkal inkább arról van szó, hogy mivel a piac sokáig és kedvezően finanszírozza Magyarországot, és hatszázalékos kamat alatt lehet értékesíteni az állampapírokat, ezért a brüsszeli döntéshozóknak csak egyetlen eszköz maradt a kezében: ha kell, Magyarországgal szemben példátlan elvárásokat támasztva megváltoztatni a pozitív piaci trendet, így újra kényszerhelyzetbe hozva a magyar kormányt.
Senki nem szavazott róluk
A jelenlegi bizottságon belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek. A felhatalmazás kapcsán Olli Rehn pénzügyi biztos egy kiváló példa, mivel még egy iskolaszéki választáson sem indult soha, vagy Andor László, akinek munkájáról szintén nem mondhattak véleményt egyszer sem a magyar választók. Joaquín Almunia baloldali elfogultsága pedig 2006-ban lett mindenki előtt nyilvánvaló, mert egyszer sem helyezett kilátásba szankciókat a Gyurcsány-kormány ellen. Miközben a költségvetés hiánya bőven kilenc százalék fölött volt.
A kormány a most bejelentett intézkedésekkel egyértelműen azt szeretné elkerülni, hogy a terheket a bérből és fizetésből élőkre hárítsák, és ezért halasztotta el bankadó felére csökkentését. A baloldali többségű bizottság számára többek között azért lenne fontos, hogy a bankok és a cégek helyett az emberekre hárítsák a hiánycsökkentés terhét, mert így a mostani jobbközép kormány hitelvesztést szenvedne el, ezzel vállalva be egy választási vereség kockázatát.
Béremelés a bankadóból?
A politikai harc a megmaradó bankadó kapcsán ragadható meg a legjobban. A mostani közel 400 milliárdos kiigazításnak a fele is elég lenne a brüsszeli kívánalmaknak, így a megmaradó bankadóra nem lenne szükség. Akkor mi ez valójában? Nyílt üzenet Brüsszelnek, ami szerint a kormány nemhogy nem hajlandó a béreket és a nyugdíjakat csökkenteni, hanem pont ellenkezőleg a nemrég elhalasztott pedagógus béremelést finanszírozhatja a megmaradó bankadóból az Orbán-kormány.
Ez fölveti annak a lehetőségét, hogy az IMF-fel jelenleg folyó tárgyalások megrekednek, mivel a tárgyalódelegáció korábban erőteljesen ragaszkodott a bankok terheinek csökkentéséhez, és ennek többször hangot is adott. A megállapodás esetleges elhalasztása az ország finanszírozása szempontjából nem okoz problémát, mivel az ország CDS-árazása korábban nem látott mélypontra süllyedt, valamint az állampapírhozamok is hét százalék alá kúsztak. Szakértők szerint ez már egy olyan szint az államadósság szempontjából, hogy annak „finanszírozása hosszú távon is fenntartható”.
Orbán átgondolt és következetes
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kimondta, mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne váljék gyarmattá, ezzel szemben Bukarestben sem a jobboldali, sem a baloldali politikusok nem merik kiejteni a gyarmat szót, holott Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljék, mint Magyarország – minderről Ilie Serbanescu, az egyik legismertebb román gazdasági elemző beszélt. Úgy látja, Romániában a válságkezelés terhei kizárólag a lakosságot sújtják – a bércsökkentés, nyugdíjbefagyasztás és áfaemelés révén –, és megvédik azokat a bankokat, amelyek megfontolatlan hitelpolitikájukkal 90 százalékban felelősek a válság előidézéséért.
„Lehet nem szeretni, de el kell ismerni, hogy Orbán Viktor egy nagyon bonyolult világgazdasági helyzetben országa és nemzete egy figyelemre méltó újrapozicionálásával próbálkozik, és ezt nem konjunkturális, kapkodó módon, hanem átgondolt és következetes program alapján teszi. A program egyes elemei sokakat zavarnak, mert szembemennek az európainak nevezett megoldásokkal” – állapította meg a tekintélyes közgazdász.
