Riadó Németországban, nagy a baj

Az elmúlt három évtizedben Németországban megduplázódtak a szociális kiadások, miközben az állami beruházások látványosan visszaestek. A költségvetés egyre nagyobb részét a jóléti rendszer fenntartása emészti fel, miközben a gazdasági növekedés és a bevételek nem tartanak lépést ezzel. A szakértők szerint Németország immár tartósan hitelekből finanszírozza mindennapi működését.

Muszlim migráns nő gyermekeivel Németországban Fotó: Frank Hoermann Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A német költségvetés egyre inkább a hitelekre épül

A szövetségi személyi kiadások reálértéken ugyan nem növekedtek, ám a megugró kamatok és az új hitelfelvételek miatt ma már a német költségvetés közel nyolc százalékát a hitelszolgálat viszi el – 2021-ben ez még alig haladta meg az egy százalékot. A Bundeswehr újjáépítése és a különalapok létrehozása tovább fokozhatja az eladósodást.

Az IW elemzése szerint, ha Berlin valóban kezelni akarja a hiányt, nem az infrastruktúra-fejlesztési forrásokból kell elvonni, hanem a szociális kiadások szerkezetét kell átalakítani. A kormány előrejelzése szerint 2027 és 2029 között már 172 milliárd eurós hiány várható.

Növekvő terhek, fogyó források

Az idősödő társadalom, a csökkenő számú járulékfizető és a növekvő támogatásigények miatt a német jóléti modell egyre kevésbé tartható fenn. Az IW-tanulmány nem részletezi, milyen hatással van minderre a tömeges bevándorlás, ám a tendencia egyértelmű: a kiadások nőnek, a bevételek stagnálnak.

A Szövetségi Számvevőszék épülete Bonnban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németországban (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)

A Szövetségi Számvevőszék (BRH) ennél is keményebben fogalmaz:

„Aki 2026-ban minden harmadik eurót hitelből kíván finanszírozni, az távol áll a felelős pénzügypolitikától” – áll a jelentésben. 

A BRH szerint az állam már nem képes saját bevételeiből fedezni az alapfeladatait, „a szövetségi kormány szerkezetileg a lehetőségei fölött él”.

Egyre nagyobb az adósságteher

A 2026-os költségvetés 520 milliárd eurós kiadással számol, amelyből 174 milliárdot új hitelből fedezne Berlin. A szakértők szerint ez a gazdaság jelenlegi állapotában nem fenntartható.
Andreas Beck, a müncheni Institut für Vermögensaufbau alapítója a Focusnak úgy fogalmazott:

Olyan rendszert építettünk ki, amelyben szinte mindenki részesül valamilyen támogatásban – még az is, akinek többmilliós villája van, és állami hozzájárulást kap a hőszivattyú telepítéséhez.

Beck szerint a túlszabályozottság és a bürokrácia elnehezíti a gazdaságot, a politikai döntéshozók pedig rövid távon újabb hitelekkel próbálják fenntartani a rendszert.

Reform vagy eladósodás

A német állam hosszú távon nem építhet pusztán hitelre és támogatásra – figyelmeztet az IW jelentése. Amennyiben Berlin nem kezd átfogó reformokba, a szociális kiadások és az eladósodás együttesen gúzsba köthetik az ország pénzügypolitikáját.

Borítókép: Muszlim migráns nő gyermekeivel Németországban (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Frank Hoermann)