Atomfegyverek miatt éleződik a vita Kína és Japán között

Peking szerint Tokió veszélyes vizekre evez a nukleáris fegyverek ügyében. Bár Japán továbbra is az atomfegyverek elutasítását hangoztatja, a kínai vezetés úgy látja: bizonyos japán politikai megszólalások és védelmi döntések már túlmutatnak a puszta retorikán. Kína szerint ezek a lépések tovább élezik a két ország közötti feszültséget.

Atomfegyverek miatt éleződik a vita Kína és Japán között Forrás: AFP

Peking látványos diplomáciai offenzívába kezdett: egy időben szólalt meg a kínai külügyi és a védelmi tárca, amelyek élesen bírálták Japán szerintük egyre nyíltabb remilitarizációs lépéseit. A kínai álláspont szerint ezek a folyamatok már nem választhatók el az atomfegyverekkel kapcsolatos kérdésektől sem. A hivatalos nyilatkozatokkal párhuzamosan Kína egy terjedelmes, 29 oldalas elemzést is közzétett, amelyben a japán jobboldali erők szerepét veszélyesnek minősíti – számolt be róla a Bloomberg forrásaira hivatkozva az Origo.

Peking szerint Tokió veszélyes vizekre evez az atomfegyverek ügyében (Fotó: AFP)

Kína szerint Japán atomfegyverekkel sodorhatja veszélybe a térséget

A kínai elemzés nem nevezte meg egyértelműen, kiket ért a jobboldali erők alatt, a pekingi külügyminisztérium azonban már konkrét neveket is említett. Mao Ning szóvivő egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és több vezető tisztségviselő olyan elképzeléseket vetett fel, amelyek Peking szerint komolyan megkérdőjelezik Japán eddig hangoztatott nukleáris elutasítását.

A szóvivő külön is utalt arra, hogy japán politikai körökben felmerült:

• a három nem nukleáris alapelv felülvizsgálatának lehetősége,
• a nukleáris meghajtású tengeralattjárók hadrendbe állításának megvitatása,
• valamint az úgynevezett kiterjesztett elrettentés megerősítésének követelése.

Two Chinese think tanks on Thursday jointly release a research report on Japan's nuclear capabilities amid Japanese right-wing forces expanding nuclear ambitions, warning that Japan has the capabilities to develop nuclear weapons within a relatively short timeframe, calling on… pic.twitter.com/h7WWyLINVz

— Global Times (@globaltimesnews) January 8, 2026

Mao Ning szerint ezek a kezdeményezések aláássák a nukleáris fegyverek terjedését tiltó nemzetközi megállapodásokat, és szembemennek a második világháború után kialakult biztonsági renddel. Tokió ezzel szemben határozottan visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy Japán továbbra sem törekszik atomfegyverek birtoklására.

Motegi Tosimicu japán külügyminiszter pénteken határozottan visszautasította a pekingi vádakat, kijelentve: Kína állításai minden alapot nélkülöznek. 

A japán kormányfői hivatal egyelőre nem kommentálta a kínai nyilatkozatokat, Tokió azonban továbbra is arra hivatkozik, hogy változatlanul ragaszkodik a három nem nukleáris alapelvhez. Ezek értelmében Japán sem nem birtokol, sem nem állít elő, és területére sem enged be atomfegyvereket. Takaicsi Szanae is megerősítette, hogy a kormány hivatalos álláspontja szerint ezek az elvek továbbra is érvényben vannak. 

Ugyanakkor megfogalmazása nem oszlatta el teljesen azokat a kételyeket, amelyek szerint a nemzetvédelmi stratégia átalakítása során ez az elköteleződés a jövőben akár új értelmezést is kaphat.

A romló biztonsági környezetre hivatkozva Japán 2022-ben egy ötéves, mintegy 43 billió jenes védelmi fejlesztési programot indított el, amelynek célja a hadikiadások megduplázása és a GDP két százalékára emelése. A döntést elsősorban Kína gyors ütemű katonai erősödése, valamint egy esetleges tajvani konfliktus kockázata indokolta. Takaicsi a tervezettnél korábbra, 2025-re hozta előre a kiadási cél elérését, miközben 

Sindzsiró Koizumi védelmi miniszter szerint napirendre kell venni az atommeghajtású tengeralattjárók fejlesztésének kérdését is.

Research report Nuclear Ambitions of Japan’s Right-Wing Forces is released by China Arms Control and Disarmament Association (CACDA) and China Institute on Nuclear Industry Strategy (CINIS).
Full text: https://t.co/exFq4NjtO6 pic.twitter.com/z3StgqOatS

— Department of Arms Control, MFA (@CHNMFA_DAC) January 8, 2026

A feszültség a két ország között már tavaly év végén új szintre lépett, amikor Takaicsi arra figyelmeztetett: egy Tajvan ellen irányuló katonai akció Japán létbiztonságát is közvetlenül veszélyeztetné. 

Értelmezése szerint egy ilyen forgatókönyv jogalapot teremthetne arra, hogy Tokió fegyveres erőkkel lépjen fel szövetségesei védelmében.

Peking eközben újabb vádakat fogalmazott meg. A kínai védelmi minisztérium azzal támadta Japánt, hogy szerintük „arcátlan módon” halálos fegyvereket exportál, tovább erősítve a térség instabilitását. Noha a japán vezetés következetesen azt hangsúlyozza, hogy nem törekszik atomfegyverek alkalmazására, a nukleáris kérdés egyre gyakrabban kerül napirendre a belpolitikai vitákban is. Itsunori Onodera, a kormányzó párt egyik biztonságpolitikai szakértője úgy fogalmazott: 

Japán hosszú távon nem kerülheti meg a nukleáris fegyverekről szóló párbeszédet.

Indoklása szerint erre azért van szükség, mert egyes politikai szereplők már nyíltan is felvetették az atomfegyverek birtoklásának lehetőségét, ami újabb vitákat gerjeszt.

A pekingi elemzés azt állítja: Japán messze a polgári nukleáris felhasználás igényeit meghaladó mennyiségű plutóniumot halmozott fel, és már most is rendelkezik olyan technológiákkal, amelyek alkalmasak lennének nukleáris fegyverek célba juttatására.

A kínai dokumentum szerint mindez komoly kérdéseket vet fel Tokió valódi szándékait illetően. A jelentés határozott fellépésre szólította fel Takaicsi Szanaét, sürgetve, hogy egyértelműen tisztázza korábbi nyilatkozatait, és Japán minden hivatalos iratában erősítse meg: továbbra is ragaszkodik a három nem nukleáris elvhez. 

Egy friss felmérés szerint a japán lakosság számára továbbra is Kína jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot. A kutatásban megkérdezettek több mint 68 százaléka nevezte meg Kínát első számú aggodalomként, megelőzve Észak-Koreát. A válaszadók csaknem fele a fegyveres erők megerősítését támogatná, ugyanakkor a felmérés nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Japánnak szüksége lenne-e saját atomfegyverre.

Borítókép: Takaicsi Szanae japán miniszterelnök újságírók kérdéseire válaszol a Fukusima Daiicsi atomerőműnél tett ellenőrző látogatása után (Fotó: AFP)