Kína határozott lépésre szánta el magát

Peking nagyszabású katonai gyakorlatokat tart Tajvan körül, válaszul az amerikai fegyvereladásokra és a sziget növekvő védelmi kiadásaira. Kína a hadműveletet figyelmeztetésnek szánja az általa „szeparatista erőknek” nevezett szereplők felé, míg Tajpej szerint a manőverek sértik a nemzetközi normákat. Tajvan eközben növeli saját védelmi készültségét, miközben a térségben tovább éleződik a feszültség.

Kínai tisztek és katonák Forrás: AFP

Peking külügyminisztériuma a hadgyakorlatokat „súlyos büntetésnek” nevezte a fegyveres úton függetlenségre törekvő szeparatista erők számára, és egyben figyelmeztette a „külső erőket”, hogy ne próbálják Tajvant Kína feltartóztatására felhasználni.

Bármely gonosz terv, amely Kína újraegyesítését akadályozza, kudarcra van ítélve

 – mondta Lin Jian, a minisztérium szóvivője a hétfői sajtótájékoztatón. 
Kína régóta a „békés újraegyesítést” hirdeti Tajvannal kapcsolatban, ugyanakkor törvényben is rögzítette, hogy „nem békés eszközökhöz” folyamodhat, ha meg akarja akadályozni a sziget elszakadását. Peking azzal vádolta Tajvan elnökét, Lai Ching-tét, hogy „Tajvan függetlenségét” törekszik elérni. Az elnök állítása szerint Tajvan már szuverén nemzet, ezért nincs szüksége a függetlenség hivatalos kikiáltására. 

Vasárnap Lai egy helyi televíziós interjúban kijelentette, hogy Tajvannak „folyamatosan növelnie kell a nehézségeket, hogy (Kína) soha ne tudjon megfelelni a feltételeknek” egy invázióhoz.

Azt is elmondta, hogy kormánya elkötelezett a „status quo fenntartása” mellett, és nem fogja provokálni Kínát – bár hozzátette, hogy a béke a „valódi erőn” múlik. 

A közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy a tajvaniak többsége nem akar egyesülni Kínával, de nem is akarják hivatalosan kikiáltani a függetlenséget. 2022 óta Peking fokozta a katonai gyakorlatokat a Tajvani-szorosban, általában olyan eseményekre reagálva, amelyeket fenyegetésnek tart, mint például Nancy Pelosi, az Egyesült Államok volt házelnökének 2022-es tajvani látogatása és Lai 2024-es beiktatása. 

Kína legutóbbi, áprilisban tartott éleslövéses hadgyakorlata a Tajvani-szorosban a legfontosabb kikötők és energiaellátó létesítmények elleni támadásokat szimulálta – közölte akkor a Népi Felszabadító Hadsereg. 

Tajvan is tart saját katonai gyakorlatokat, egyrészt hogy felkészítse lakosságát egy esetleges támadásra, másrészt hogy bemutassa védelmi képességeit Pekingnek. Az idei, 10 napon át tartó Han Kuang gyakorlat volt a legnagyobb és leghosszabb eddig. Hivatalba lépése óta Lai megfogadta, hogy növeli a védelmi kiadásokat és javítja a sziget védelmi képességeit a Pekinggel való feszültségek növekedése miatt. 

Októberben a tajvani elnök bejelentette egy kupolaszerű légvédelmi rendszer építését az „ellenséges fenyegetések” elleni védelem érdekében – bár Kínát nem említette kifejezetten.

A tajvani szorosban ezen a héten tartott hadgyakorlatok célja a „szigetláncon kívüli” elrettentés is, közölte a kínai hadsereg. 

Kína és Japán kapcsolata évek óta nem volt ilyen fagyos, miután a japán vezető, Sanae Takaichi a múlt hónapban – a parlamentben feltett kérdésre válaszolva – azt javasolta, hogy Japán önvédelmi erői beavatkozhatnak, ha Kína megtámadja Tajvant. Kína heves tiltakozást nyújtott be, és figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, hogy kerüljék el az utazást Japánba. A hónap elején Japán tiltakozott, miután kínai harci repülőgépek radarjaikkal befogtak japán repülőgépeket, míg Peking azzal vádolta Tokiót, hogy „zaklatja” erőit egy hadgyakorlat során.

Borítókép: Kínai tisztek és katonák  (Fotó: AFP)