Németország elszámolta magát, most pedig fizethet

A német gazdaság kapcsán egyre több szakértő kongatja meg a vészharangot. Habár hivatalosan Németország még távol van a csődtől, azonban a kialakult helyzetből nehéz lesz kikeveredni. A probléma megértéséhez azonban érdemes szétválasztani a dolgokat. Lapunk a német gazdaságot alakító tényezők kapcsán megkereste Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.

Fotó: INA FASSBENDER Forrás: AFP

Angela Merkel a németek pénzét az Európai Unió egyben tartására használta, az adóbevételekből finanszírozták az eurót. Kiszelly felidézte, hogy ebben a helyzetben mondta azt az akkori német kancellár, hogy ha bedől az euró, akkor bedől az Európai Unió. 2017-ben Marine Le Pen egyébként ki akart lépni az euró zónából, Matteo Salvini szintén ki akart lépni 2019-ben. Ezt kellett a németek, a hollandok és az osztrákok pénzével megakadályozni. 

Az euró alapvetően az északi országoknak jó volt, a délieknek nem volt jó, ezért akartak kilépni. Ezt azonban Merkel nem engedhette meg, hiszen egy gazdasági kettészakadás politikai kettészakadást is jelentett volna és veszélyeztette volna Németország vezető szerepét – fogalmazott Kiszelly. 

Ez a pénz hiányzik Németországban az infrastruktúrából, a hadseregből, az oktatásból és a digitalizációból.

Németország az egyik nagy vesztese a szankciós politikának 

A második ok azonban egyértelműen az elhibázott szankciós politika a szakértő szerint. Az EU által erőltetett szankciók Németország számára megszüntették azt a win-win együttműködést, ahol a németek technológiát adtak az oroszoknak, cserébe pedig olcsó energiát kaptak. Ez Oroszország számára is jó volt, hiszen Németország euróban fizetett, de a németek se panaszkodhattak, hiszen ezen pénzek egy jelentős része hozzájuk került vissza. 

A szankciókkal ezt megszakították, és akkor erre még rájött az Északi Áramlat felrobbantása. A drága energia miatt pedig a német cégek nyeresége csökkent, ezzel párhuzamosan pedig az általuk fizetett adó is csökkent, hiszen kisebb profitból kisebb adót tudnak csak fizetni

– emelte ki Kiszelly. 

A harmadik fő ok pedig az ideológia vezérelt gazdaság. Ennek ékes példája az atomerőművek leállítása, amit Merkel tervei szerint ötven gázturbinás erőművel váltották volna ki. Ezeket az erőműveket persze orosz gázzal akarták működtetni, ezért kellett az Északi Áramlat is. A terv az volt, hogy idővel ezeket hidrogénre állítják majd át, azonban ezt az élet felülírta. 

Az atomerőműveket lekapcsolták, a gázvezetéket felrobbantották, most pedig nincs energia. Ezért kellett francia meg belga atomáramot venni, meg cseh meg lengyel barnaszénerőművekből áramot. A másik dolog, amire nem gondoltak a németek, hogy a megújuló energia a tengerparton keletkezik, erre szükség azonban délen van, a távvezetékeket pedig csak most kezdték el kiépíteni

 – fogalmazott a szakértő. 

Ezeket a hiányzó pénzeket próbálják most meg hitelekkel pótolni. Kisszelly szerint egyébként Németország Ukrajnával kapcsolatos politikájából is ezek a tényezők köszönnek vissza, hiszen az ország eddig minden válságot arra próbált meg felhasználni, hogy az Európai Uniót mélyítse. Így akarnak most a többségi szavazásra áttérni és hadikölcsönöket és egyéb uniós hiteleket fölvenni, amelyek végső soron mélyítenék a blokk integrációját és megnehezítik az abból való kiszakadást. 

Borítókép: Egy német atomerőmű (Fotó: AFP)