Csak romok maradtak a világ leghosszabb tengeri gázvezetékéből

A világ leghosszabb tengeri gázvezetéke volt, ma azonban csupán romok maradtak belőle. Az Északi Áramlat csővezetékei közül hármat titokzatos szabotázsakció rongált meg – írja az Origo.

Illusztráció (Forrás: Pixabay)

Az Északi Áramlat történetét a kezdetektől kritikák övezték, az oroszországi Viborgot a németországi Greifswalddal összekötő vezeték mégis megépült, és a maga 1222 kilométerével a világ leghosszabb tengeri gázvezetéke lett – számol be róla az Origo. A vezeték (pontosabban két vezetékpár) elleni csaknem három évvel ezelőtti támadás körül továbbra is sok a kérdés, a reflektorfényben most Németország áll.

Az Északi Áramlat megépítése heves kritikákat váltott ki a környezetvédőkből (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP)

A vezeték története 1997-ben az orosz Gazprom és a finn Neste olajipari vállalatok együttműködésével indult. Az általuk alapított North Transgas Oy vállalat felelt a vezetékpár tervezéséért és kivitelezéséért.

A projekthez 2001-ben a Fortum, a Ruhrgas és a Wintershall is csatlakozott, 2005-ben viszont a Gazprom lett a kizárólagos tulajdonos. Még ugyanabban az évben csatlakozott a projekthez a a BASF és az E.ON, a közös vállalatot a svájci Zugban jegyezték be. A projekt 2006-ban kapta az Északi Áramlat nevet.

A csövek lefektetését 2010 áprilisában kezdték meg, az ünnepélyes átadásra mindössze másfél évvel később, 2011. november 8-án Angela Merkel, Dmitrij Medvegyev és François Fillon részvételével került sor.

A vezeték évi 27,5 milliárd köbméteres kapacitása a második cső lefektetésével a duplájára nőtt.

A projektet több szempontból is kritizálták. Míg a környezetvédők a tengeri ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztettek, mások azt látták aggályosak, hogy a vezeték növeli az európai országok függőségét az orosz gáztól. A kritikák realitására az orosz–ukrán háború világított rá.

A második vezetékpár 2021. szeptemberére készült el, Északi Áramlat-2 néven.

Szabotázsakció az Északi Áramlat ellen

2022. szeptember 26. mindkét vezetékpárban nulla közelébe esett vissza a nyomás. Mint kiderült, a jelenség oka három robbanás volt, ami lényegében használhatatlanná tett a négy cső közül hármat.

Érdekesség, hogy erre egy nappal azelőtt került sor, hogy megnyitották volna a Europipe II vezetéket Lengyelországgal összekötő Baltic Pipe vezetéket.

Mint arról beszámoltunk, az olasz rendőrök elfogtak egy férfit, aki feltehetően részt vett az Északi Áramlat ellen elkövetett szabotázsakcióban.

A nyomozásban részt vevők szerint az akció mögött ukrán tisztek és üzletemberek álltak, és egy bérelt jachtról, civil búvárok segítségével hajtották végre.

A tervet eleinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jóváhagyta, azonban a CIA a lefújását kérte, az államfő kiadta a leállításra vonatkozó parancsot. A The Wall Street Journal tavalyi cikke szerint a továbbra is folyamatban lévő német vizsgálat megállapította, hogy az akcióban Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem volt személyes érintettsége, azt a parancsa ellenére hajtották végre.

Mindig nevetek, amikor olvasom a médiában a találgatásokat hatalmas titkosszolgálati akciókról, tengeralattjárókról, drónokról és műholdakról

– idézi az egyik a tervben részt vevő tisztet az Origo.

Az egész egy keményen átivott éjszaka és néhány ember vasakaratából született, akik hajlandók voltak kockáztatni életüket hazájukért.

A WSJ forrásai szerint az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij jelenlegi londoni ukrán nagykövet volt az, aki az államfő parancsa ellenére végigvitte a tervet. A források szerint a vezetékek legitim célpontnak számítottak.

Az általuk elmondottakat részben alátámasztotta a német rendőrségi vizsgálat, amely bizonyítékokat szerzett e-mailekből, mobil- és műholdas telefonos kommunikációból, valamint ujjlenyomatokból és DNS-mintákból az állítólagos szabotázscsapat tagjaitól

– írja az Origo cikke.

Zaluzsnij ugyanakkor tagadja, hogy bármi köze lenne a művelethez, és „puszta provokációnak” minősítette az erre vonatkozó információkat. Az ukrán fegyveres erők nem kaptak felhatalmazást külföldi műveletekre, így ő sem vehetett részt bennük – érvelt a korábbi főparancsnok.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szintén igyekezett tisztára mosni Zelenszkijt. Mint mondták, az elnök nem hagyott jóvá semmilyen ilyen akciót harmadik országok területén, és nem adott ki erre vonatkozó parancsokat, az ukrán kormánynak semmi köze a történtekhez.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)