Az Északi Áramlat 1 leállítása tovább élesíti a Moszkva és Brüsszel közötti gazdasági háborút, növeli a recesszió és az energiakorlátozás veszélyét Európában.

Az orosz gázóriáscég rutinjellegű karbantartási munkával indokolja a leállást.

Tévúton jár az, aki az energiafordulat eltemetése helyett továbbra is az Északi Áramlathoz fűz reményeket.

Az újabb kapacitáscsökkentés fényében a gáz ára Európában a hét eleje óta egyharmadával megugrott.

Az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül Németországba irányított szállítások a kapacitás mindössze húsz százalékára csökkennek.

Az orosz állami energetikai cég kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.

Már egyre többen látják, hogy a szankciók jobban fájnak Európának, mint az oroszoknak.

Ukrajna arra szólította fel Kanadát, hogy ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében.

Előfordulhat, hogy a fogyasztóknak kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért.

A Gazprom kedden közölte, hogy negyven százalékkal csökkenti az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezetéken átmenő gázmennyiséget.