
Az RMDSZ nem magát a közigazgatási reformot utasítja el, hanem annak olyan változatát, amely kizárólag népességi és pénzügyi mutatók alapján, a helyi közösségek megkérdezése nélkül rajzolná át az ország térképét. Kelemen Hunor pártja saját, 16 megyés elképzelésen dolgozik, amelynek részleteit még nem hozták nyilvánosságra. A szövetség szerint a történelmi, földrajzi és etnikai sajátosságokat is figyelembe kell venni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisebbségi jogokat.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kisebbségvédelmi keretegyezmény 16. cikkére is hivatkozott, amely a kisebbségi közösségek arányát hátrányosan megváltoztató intézkedésekkel szemben fogalmaz meg védelmet.
Vörös vonalak
A szövetség számára a legfontosabb vörös vonal, hogy Hargita és Kovászna magyar közössége ne váljon kisebbséggé az új megyei egységekben, és Maros, illetve a Partium magyar lakosságának politikai súlya se csökkenjen.
Hargita, Kovászna és Maros egy megye kell legyen, de erről is népszavazással kellene dönteni
— mondta Kelemen Hunor.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nyilvánosságban terjedő térképek eredete sem tisztázott, így azok nem tekinthetők hivatalos kormányzati tervezetnek. A szövetség az önkéntes társulásokat és az együttműködést ösztönző pénzügyi megoldásokat támogatja a központilag kikényszerített összevonások helyett.
Az RMDSZ parlamenti eszközökkel is kész fellépni: Csoma Botond jelezte, hogy ha a kormány parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással fogadná el az átalakítást, támogatnának egy bizalmatlansági indítványt. A romániai jogszabályok a közigazgatási határok módosításánál helyi népszavazással is számolnak. A PSD munkacsoportja a tervek szerint 2027 márciusának végéig készíti el konkrét javaslatát.
























