Az internetes hírportálok esetében szintén megfigyelhető a generációs különbség. A 60 év alattiak 67 százaléka olvasott ilyen oldalakat, míg az idősebb korosztályban ez az arány mindössze 51 százalék volt.

A TikTok még nem tudta átvenni a vezető szerepet
Bár a közösségi média politikai jelentősége egyre nagyobb, az egyes platformok között komoly különbségek vannak. A TikTokon keresztül a megkérdezettek mindössze 22 százaléka szerzett politikai információkat, influenszerektől és véleményvezérektől pedig 33 százalékuk tájékozódott.
A Nézőpont Intézet szerint ezek az arányok első látásra alacsonynak tűnhetnek, ugyanakkor az influenszerek és véleményvezérek követői között olyan társadalmi csoportok is megtalálhatók, amelyeket a hagyományos média nehezebben ér el.
A digitális platformok térnyerése mellett a személyes kapcsolatok szerepe sem szorult háttérbe. A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt két hétben barátoktól vagy ismerősöktől is hallott politikai híreket. Ez arra utal, hogy a közéleti információk terjedésében továbbra is fontos szerepe van a személyes beszélgetéseknek, még a közösségi média korában is.
A férfiak gyakrabban olvasnak hírportálokat
A nemek közötti különbségek a médiafogyasztás egyes területein szintén megmutatkoznak. A televíziós és a Facebook-alapú tájékozódásban nem tapasztalható jelentős eltérés, a hírportálok használatában azonban már igen.
A férfiak 69 százaléka, a nőknek viszont csak 56 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két hétben internetes hírportálokról szerzett politikai információkat. Az influenszerek és véleményvezérek esetében ugyancsak a férfiak kerültek többségbe: a férfi válaszadók 38, a nők 27 százaléka tájékozódott ilyen forrásokból. A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyarok 32 százaléka mindhárom vizsgált médiatípust, vagyis a televíziót, az internetes hírportálokat és a Facebookot is használta politikai tájékozódásra. Ezen belül a 40 év felettiek 35 százaléka, a fiatalabbaknak pedig 23 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
Módszertan
A Nézőpont Intézet a 2026-os választási eredménybecslésének tanulságait levonva a továbbiakban minden közvélemény-kutatásában a teljes felnőtt, 18 évnél idősebb magyar népesség (jelenleg 7,6 millió választópolgár) körében vizsgálja a választók bevallott véleményét. A „teljes népesség” vizsgálata azt jelenti, hogy a választási részvétel szempontjából aktív és az inaktív választók véleményét is figyelembe vesszük, a részvételi becsléssel csak a következő választások előtt publikált előrejelzéseink során foglalkozunk. A „bevallott vélemény” vizsgálata azt jelenti, hogy a közvélemény-kutatásokban résztvevő választópolgárok azon részének véleményét, amely nem tud vagy nem kíván válaszolni az adott kérdésre (pártpreferencia esetében ez jelenleg 10-15 százalék), nem azonosítjuk be statisztikai eljárásokkal
























