
Nukleáris vörös vonalak: miért nem tiltották be az atomfegyverek bevetését?
A csúcstalálkozó felelevenítette a hidegháborús csúcsok szellemiségét, ám Castel szerint a megfogalmazás itt is tele van finom árnyalatokkal. Bár a felek ismételten megerősítették, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, a történelem számtalan olyan háborút ismer, amelyet annak ellenére indítottak el, hogy megnyerésükre alig volt esély, így ez a felismerés önmagában még nem jelent garanciát. A szöveg emellett kimondja, hogy nukleáris háborút soha nem szabad megvívni, ám a szakértő szerint nagyon fontos észrevenni, mit nem mondtak ki:
nem azt írták le, hogy nukleáris fegyvereket soha nem szabad bevetni. A két fogalom korántsem ugyanaz, hiszen a nyilatkozat elsősorban az atomhatalmak egymás közötti háborújának elkerüléséről szól, miközben az atomfegyverrel nem rendelkező országok elleni nukleáris fegyverhasználat tilalmát nem rögzíti külön.
A nyilatkozat kitér a nukleáris kockázatok csökkentését célzó párbeszédre is, amely azonban Castel szerint csak akkor ér valamit, ha nem pusztán az atomtöltetek és a hordozóeszközök számát nézik, hanem a harmadik atomkorszak destabilizáló technológiáit is megzabolázzák. Ezzel párhuzamosan a három nagyhatalom az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról is egyeztet, ami az Irán elleni konfliktus mellett egyértelmű vörös vonalat jelent azoknak az elképzeléseknek is, amelyek szerint Ukrajnának atomfegyvert kellene átadni biztonsági garanciaként, vagy amelyek az amerikai szövetségesek önálló atomprogramjairól szólnak.

























