Mi igaz a fröccs születésének legendájából?
A történet egyik legérdekesebb részlete, hogy a fröccs születéséről szóló közismert elbeszélést a történeti források nem támasztják alá minden részletében. Az Országos Széchényi Könyvtár egy korábbi írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem igazolható: Jedlik Ányos valóban részt vett volna az 1842-es fóti szüreten, és ott készítette volna el az első fröccsöt. Vörösmarty Mihály Fóti dalának híres, gyöngyöző borra utaló sorait is gyakran hozzák összefüggésbe a történettel, a kutatások szerint azonban a költő sokkal inkább a pezsgőre gondolhatott. Fáy András ugyanis már az 1830-as években foglalkozott pezsgőkészítéssel, és erről Vörösmarty egyik fennmaradt levele is tanúskodik.
Jedlik Ányos szerepe a magyar szódavíz történetében ugyanakkor vitathatatlan. A bencés szerzetes és természettudós 1826-ban saját eljárással működő szénsavasvíz-készítő berendezést állított össze, majd továbbfejlesztette találmányát. Az életművét bemutató tudománytörténeti összefoglaló szerint 1841-ben Pesten már tudós társainak is bemutatta a készüléket, később pedig a szódavíz üzemi előállításával is foglalkozott. Bár a szénsavas vizet nem ő találta fel, munkássága jelentősen hozzájárult magyarországi elterjedéséhez.
A fröccs legendája így akkor is a magyar kultúrtörténet része marad, ha a fóti szüret egyes mozzanatai nem bizonyíthatók. A reformkor társasági élete, Vörösmarty költészete és Jedlik tudományos munkássága valóban ugyanahhoz a történelmi korszakhoz tartozik. A győri színházi bemutató éppen ebből a gazdag örökségből merít, amikor a történelmi személyiségeket egy humoros, színpadi történetben hozza össze.
























