Dörner szerint a magyarok közötti összefogás a külső érdekekkel szemben is védelmet jelenthetne, míg a belső megosztottság mások számára teremthet lehetőséget az érvényesülésre. Úgy véli, a magyar szerzők megismertetése és megszerettetése a közönséggel éppen ezért különösen nehéz feladat.
A hagyományhoz való ragaszkodás ma forradalmi tett
A politikai változásokról szólva Dörner György hangsúlyozta, hogy nem tartja saját feladatának a napi politika véleményezését, ugyanakkor az új kormányzat működésében egyelőre nem látja azt a hitet, amelyet fontosnak tartana. Hiányolja a hit- és erkölcstan oktatását, és a mai demokráciát sem tartja valódi demokráciának.
Saját világnézetéről szólva elmondta, hogy royalista, és a szakrális királyság eszméjében hisz. Meggyőződése szerint a hagyományokhoz való ragaszkodás napjainkban már önmagában is szokatlan, sőt forradalmi magatartásnak számít.
A tizenöt éves igazgatói időszak lezárását mindezek ellenére nem tragédiaként éli meg. Mint mondta, nem kíván előre ítélkezni az Új Színház új vezetéséről, inkább megvárja, milyen irányt vesz az intézmény. A következő időszakban pedig más módon szeretné élvezni az életet.
























